Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Strommer Viktorin : Guzmics Izidor mint theologus

is — sőt ennek talán hatványozott mértékben — nagy tudományos érdeke fűződik ahhoz, hogy világosan belelásson a múltba, a melyből mint alépítményből ő maga kinőtt. Igazságot a mult egyikmásik tudósának és tudományos törekvésének csak így szolgáltathatunk, későbbi idők termékeit, esetleges tévedéseit, érthetetleneknek látszó jelenségeit természetszerűleg, mesterkéltség nélkül csak így magyarázhatjuk. Áll ez minden igazán jelentős hittudósra, Guzmicsra meg, már csak a kor miatt is, a melyben élt és dolgozott, pláne szembeszökő e megfontolás igazsága. Ne feledjük, hogy a mult század első felében, közelebbről a huszas-harminczas években vagyunk. Olyan kor volt ez, a melyben, mint épen Guzmics esetében láthatjuk, a legjobb akaratú theologus is egészen jóhiszeműen, szinte észrevétlenül kerülhetett a josephinismus, febronianismus, sőt a gallicanismus hatása alá. A hittudományi főiskolákon még sok olyan tanár működött, a ki a josephinismus emlőin nevelődött. Természetes, hogy ez a theologia művelésén s a közszellemen, nevezetesen a világnézetnek vallási vonatkozású részeiben is még mindig erősen éreztette hatását. A régi szolid fogalmak — bocsánat a kifejezésért —mintha megkótyagosodtak volna : eredetimivoltukból kimozdultak, bizonytalan, ingó-bingó állásban mutatkoznak. Világos, hogy az ilyesmi nem múlik el máról-liolnapra ; idő kell hozzá, a míg a fölkavart hullámok visszatérnek medrökbe s az eszmék visszanyerik korábbi biztos helyzetöket. Guzmics ebben a korban művelvén a theologiát, a vele, mint theologussal való foglalkozás egyenesen belehelyez az akkor még erősen hullámzó theologiai eszmék kellős közepébe. Theologiájának megismerése tehát egyúttal igen fontos részlet ama eléggé szomorú, de épen hittudományi szempontból kétségkívül érdekes kor eszméinek megismeréséhez is. Eme tárgyi okok mellett, nyíltan valljuk, volt subjectiv okunk is, a mely arra ösztökélt, hogy Guzmicsról, a theologusról, ezt a tanulmányt megírjuk. E sorok írója a pannonhalmi főiskolán az alapvető és ágazatos hittan tanára. Ugyancsak Pannonhalmán ugyanezt a kathedrát töltötte be 1815—1832-ig Guzmics Izidor. Azt gondoltuk tehát, hogy senki sem áll hozzá közelebb, mint mi, s ha valakinek, hát nekünk kötelességünk nagyérdemű elődünk hittudományi munkásságával foglalkozni. Az már privát szerencse, hogy ezt az objective teljesen igazolható kegyeletes munkát örömmel is vállalhattuk. Mert nekünk ez örömünkre is szolgált. Éveken át foglalkozva Guzmicscsal, egy kiváló tehetséget, sokat tanult,