Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre
Dr. Strommer Viktorin : Guzmics Izidor mint theologus
sokat olvasott, folyton tervező, folyton dolgozó szellemet s egyúttal ízig-vérig nemes lelket, ritka szépségű, makulátlan jellemet, egy a szó szoros értelmében ideális magyar férfiút és önzetlen papi szívet volt alkalmunk megismerni, «kit nem a magas állás ékített, hanem saját belbecsével ragyogva, díszt kölcsönzött volna nagyobb méltóságnak is». 1 Ilyen emberrel, ilyen embernek műveivel foglalkozni pedig csak élvezet lehet, még akkor is, ha, mint a továbbiakban a szives olvasónak bőségesen módja lesz meggyőződni, nem egy pontban szeges ellentétbe kell is vele helyezkednünk. Ezzel elmondottunk mindent, a mit elöljáróban elmondani jónak láttunk. Csak két megjegyzésünk volna még. Az egyikkel nyomatékosan hangsúlyozni kívánjuk, a mi különben az eddigiekből is világos, hogy minket itt Guzmics csak mint theologus érdekel. Másik megjegyzésünk pedig arra vonatkozik, hogy évkönyvünk jelen kötetében tanulmányunknak csak az első részét találja az olvasó. Ebben az első részben, a mennyiben Guzmicsnak, mint theologusnak megértéséhez és tárgyilagos megítéléséhez ez is szükségképen hozzátartozik, élettörténetének, fejlődésének, lelkülete s gondolkozásmódja kialakulásának főbb mozzanatait veszszük sorra, majd pedig — dolgozatunk czéljának megfelelőleg •— theologiai munkáit ismertetjük, mindenütt ügyelve arra, hogy kiemeljük azokat a pontokat, a melyek az olvasó előtt Guzmics jelentőségét megvilágítják, írónknak mint theologusnak elbírálásához a szempontokat megadják. A második részt, a mely Guzmics theologiájának speciális, a részletekbe menő méltatását adja, évkönyvünk jövő kötetében teszszük közzé. *** II. Nem irunk életrajzot, épen azért az életrajzi adatok köréből csak a legszükségesebbekre szorítkozunk, hogy Guzmics theologiai munkáit időbeli határok között elhelyezhessük s fejlődésének főbb mozzanatait figyelembe vehessük. Guzmics Izidor, keresztnevén László, 1786. ápril 7-én a sopronmegyei Jánosfa község határában levő vámoscsaládi malomban született egyszerű, általánosan tisztelt, igen jámbor molnárcsaládból. Első nevelője természetesen édesanyja volt, de ennek keze alól hamarosan kikerült. Már 1794-ben anyai nagybátyja, Budai József szentgyörgyvölgyi (Zalamegye) plébános vette őt magához. Közép1 Bita Dezső u. o. 683. .
