Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre
Dr. Várkonyi Hildebrand : Az intuitio a régi és az új philosophiában
zeletben mindenképen bennfoglaltatnak logikus működések is, különösen kettő jellemző a teremtő képzelet actusaiban : a dissociatio és az associatio. A képzettársítás velejében emlékezeti alkotás; felújítódnak s. összefűződnek mult képzetek multakkal, vagy jelenlevőkkel, az összekötés functiója pedig mindig a jelen tudat működése. A rég tapasztalt képzetek azonban sohasem rétegeződnek a tudat mélyében a maguk eredeti egyformaságában. Ha a mult idők képzetei csakugyan így megőriznék eredeti, elemi azonosságukat, akkor felidézésükben csak geometriai ismétlődésről lehetne szó. Pedig hogy ez nincs így, arról a legegyszerűbb tapasztalás is meggyőzhet bennünket. Egy múlt képzet, minden jellemvonásával, eredeti színével és gazdagságával sohasem ismétlődik tudatunkban ; mint az őszszel hulló leveleknek, úgy a képzeteknek sorsa is folytonos változás és színtelenedés. Ez a dissociatio jelensége, mely párhuzamos az associatióval s abban áll, hogy a képzetek elnyomják, csonkítják, megváltoztatják egymást, elemeik törlődnek és kiesnek. A dissociatio jelensége azért olyan fontos a teremtő képzelet tanában, mert a képzelet intellectualis gerince, az associatio, ezekből a szertehulló, dissociait képzetekből táplálkozik. Minden képzettársítás már combinatio is egyúttal, a társított képzetek újjászervezése. A kapcsolat újsága is visszahat a régi képzet alkatára. Ez, a tudat-durée belső természetével adott folytonos ujjáteremtődés a képzelet egyik igen fontos eleme. Kiemeljiik-e, hogy az intuitióknak -— akár nagy rendszerek megalkotásáról van szó, akár a politikus vagy művész intuitióiról •—• fő kritériuma épen a gondolat-kapcsolódások újsága ? Goethe szerint a képzelet a gondolat előfutára; az intuitiókban épúgy, mint a teremtő képzeletben épen az associatiók újsága a meglepő, sokak szerint mystikus. A képzelet segítségével jut el a gondolkodó olyan pontokig, melyekhez a logikus discursio sohasem vezette volna, oly eredményekre, melyeket az okoskodás csak később igazol. Ribot szemében igen fontos a hasonlók társítása. Az elme ösztönszerűleg kapcsol hasonló képzeteket s a hasonlósági társulás volt sokszor a legelső, kezdő folyamat, mely nagy felfedezésekre és rendszerekre vezetett. Newton egy alma leesésének szemléletéből nyert indítást a nehézkedés világtörvényének megalkotására. Úgy látszik, hogy ez a hasonlósági associatio a lényege a rendszeralkotó intuitiónak. Mert nézzük meg a nagy metaphysikai világszemléleteket s azt fogjuk találni, hogy legegyszerűbb schémájuk
