Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Bódiss Jusztin : A kereszténység legrégibb nyomai a római íróknál

270 A KERESZTÉNYSÉG LEGRÉGIBB NYOMAI A RÓMAI ÍRÓKNÁL {J-au^áata sÉprjxóxtov, eûç exc TE VJV TWV ypuxuavaiv aTro TOÖSS wvojxa0[A£VTL)V CÙX £7Ï£ÀL7L£ TO CPÖXOV.

1 Latin fordításban :

2 Fuit autem hoc tempore Jesus vir sapiens, si tarnen virum ilium oportet dicere. Erat enim mirabilium operum effector, m agister hominum, qui vera libenter amplectuntur. Et plurimos quidem ex Iudaeis, plurimos ex gentibus ad se pertraxit. Hie erat Christus. Cumque eum a primoribus gentis nostrae accusatum Pilatus ad crucem damnasset, ab eo diligendo non abstinuerunt, qui primum coeperant, nam post tertium diem redivivus ipsis apparuit, cum divini vates haec aliaqua quam plurima admiranda de eo praedixissent ; neque usque hunc diem strips (familia) eius esse desiit, quam (v. quos) ab illo christianos appellaverunt». Magyarul pedig: Élt pedig az időben egy bölcs ember: Jézus, ha ugyan embernek nevezhető, mert csodatevő s olyanok tanítója volt, a kik szívesen befogadják az igazságot. És magához vonzott sok zsidót, valamint sokat a hellénségből. Ez az ember vala Krisztus. S miután Pilatus őt a mi (— zsidó) főhatóságaink följelentésére kereszthalálra ítélte, akkor sem hagyták el azok, a kik előbb megszerették; mert 3 nap múlva megjelent nekik ismét eleven alakban, a mint ezt és sok egyéb csodálatos dolgát az isteni próféták már előre megjövendelték vala. Mind máig nem szűnt meg létezni a családja, melyet őróla keresztényeknek neveztek el. Jóséphos ezt a művét Kr. u. 93—94-ben írta vagy fejezte be, tehát akkor, midőn a kereszténységről az egész akkor ismert világon tudtak már. Leírhatta tehát mindezt, még pedig úgy, a hogy írva van. Az összes kéziratok tartalmazzák betüről-betüre az elmondott szöveget, sőt a régi fordítások is egytől-egyig. A külső argumentumok tehát hitelessége mellett szólnak s csak belső argumentumokat tudnak ellene felhozni ; így a stilus állítólagos különbözőségét többi műveiben észlelhető stílusától, két-három keresztényies megjegyzést, vagy a feltámadásról szóló részletet, melyet zsidó ember nem hitt el, végül legjobban azt, hogy Órigenés egyházíró nem hivatkozik reá művében olyan helyen sem, a hol bizonyára megtette volna, ha ezt a helyet ismerte volna. E szerint az egész hely későbbi 1 Sok helyütt közlik még görög irodalomtörténelmek is, így a ChristSchmidék 5-ik kiadása (Müller Iván, Handbuch VII., 2. 1 ) 452. 1. 1911., a hol a reá vonatkozó irodalom is fel van sorolva. 2 V. ö. Hurter dogmatikájának 1. köt. (Compendium) 57—58. 11. 83. pont, bő irodalommal ; idézve Hurter Medullájában is.