Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre
Dr. Bódiss Jusztin : A kereszténység legrégibb nyomai a római íróknál
268 A KERESZTÉNYSÉG LEGRÉGIBB NYOMAI A RÓMAI ÍRÓKNÁL ¥ ban, — megjegyezzük, hogy ezt a helyet azelőtt általában ügy értelmezték, hogy Krisztus személye adott okot különféle czivódásra Claudius császár idejében a zsidók és keresztények közt s hogy a császár e miatt űzte ki őket «közös» nevezet alatt együttesen Rómából. Ez volt volna tehát az első állítólagos keresztényüldözés már Nero, kora előtt. Azonban ma már világosabb a hely értelme, mert a Chréstos-nevet ismeretlen személy nevének magyarázzák, a kinek nevét az akkori itazismus szerint Krisztusnak is ejtették, a mint Tertullianus szerint a keresztények nevét is kétfélekép (e-vel és i-vel) hangoztatták. 1 E szerint valami izgága embert kell rajta érteni, s a hagyomány szerint élt is azidétt Rómában egy ily nevű zsidó, a ki fellázította a zsidókat s ezzel fölidézte hitsorsosainak Rómából való kikergetését. A zsidóknak e kikergetéséről olvasunk Szt. Lukácsnál az Apostolok Cselekedeteiben (XVI1L, 2.), a midőn Pál apostol, második (Kr. u. 51—54.) térítő útja alkalmával, Aquilát és Priscillát Korinthosban találta, akik azért jöttek oda, mert Claudius minden zsidót kikergetett Rómából. íme Claudiusnak szóban levő edictuma körülbelül egy időbe esik azzal a senatus-végzéssel, mely «de mathematicis Italia pellendis» szól, s ez az esemény Tacitus 2 szerint is 52-ben történt. Cassius Dio (60, 6.) pedig nem is tud a zsidók kikergetéséről, hanem csupán arról értesít, hogy istentiszteletök gyakorlását tiltotta el nekik Claudius. Az egész kérdés tehát nagyon bizonytalan s alig is lesz valaha egészen tisztázható. Első keresztény-üldözésnek azonban mindenképen marad a Neró-féle. V. A teljes hitelű bizonyságok után soroljuk fel még azokat a helyeket is, a melyek majdnem egytől-egyig kétes vagy legalább kétségbe vont értékűek s e szerint csupán mint többé-kevésbbé értékes alkotások vagy pláne hamisítványok czimén jöhetnek tekintetbe. Legtöbb közülök nem is latin nyelvű Íróktól származik; de mivel az e korbeli irók már a római világbirodalom alattvalóiként viselkedtek, sőt római (rhómaioi) embereknek is mondták magukat, másrészt a római birodalom eseményeiről írtak, müveik pedig csak1 Apol. 3. : Cum perperam chrestianos pronuntiatur a vobis ; és Ad nationes I, 3. : Cum corrupti a vobis chrestiani pronuntiatur. 2 Annal. XII., 52. A mathématicusokon csillagjósok értendők ; más nevök : astrologi és Chaldaei (már Horatiusnál is).
