Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre
Dr. Bódiss Jusztin : A kereszténység legrégibb nyomai a római íróknál
lást nyújt továbbá Stiglmayr «Tacitus über den Brand von Rom» (neuere Erklärungsversuche) czimű értekezésében a «Stimmen aus Maria-Laach» 1910. évf. 169. s köv. 1. Ebből láthatja bárki, minő erőlködések történtek újabban Tacitus hires helyének más-más szempontok szerinti megvilágítására vagy sokszor elhomályosítására. Lapokat tudnánk itt megtölteni, ha gyűjtött adalékainkat, a czikkek és hozzászólások egész özönét be akarnók mutatni, de nem teszszük, mert az igazság szava egyszerű, melyet nem lehet és nem szabad az igazság megkerülésével elcsavarni vagy megmásítani. A mi módszerünk Tacitus értelmezésében a testimoniumok (tanuságtételek) tárgyilagos megszólaltatása, miként XIII. Leó pápa is tette a legtöbb-űgyben, a melyhez hozzászólt, a midőn nem törekedett az ellenfélnek legyőzésére, hanem a maga nézetének vagyis a tanító egyház álláspontjának nyugodt előadására és megvilágítására. Ennek az eljárásnak szép példája a belga püspököknek felvilágosító meggyőzése a pogány classikus irodalom becséről, mert ezek a maguk szabad iskoláiban minden áron a szentatyákat s a többi keresztény irókat akarták a pogány írók helyett meghonosítani. A keresztény írókat a pápa nem szólta le, hanem a hittan körébe s a theologiai felsőbb iskolákba utalta, a hol valódi helyökvan; ellenben kifejtette, minő értékes kincset bir az egyház a pogány classikusokban 1 s minő írókat neveltek a classikusok minden nemzetnek, de különösen a francziáknak. így, minden vita és szemrehányás mellőztével, elérte valódi czélját, hogy a pogány classikusok értékét megállapítván, további művelésöket ajánlja, sürgesse s ekként biztosítsa. Ezt a módszert követjük az alábbiakban is, midőn ifjabb Plinius levelezését veszszük vizsgálat alá. IV. Azt olvassuk rendesen, hogy a kereszténység terjedése egyebek közt abban leli magyarázatát, hogy az üldözések közt elég idő tellett el arra, hogy az új vallás megint összeszedje és fölvértezze magát a további küzdelmekre. Még Ehrhard is ezt tartja fontosnak föntebb idézett művében, annyival inkább Wolf Henrik a Gymnasial1 Új mű e téren : Stiglmayr, Kirchenväter u. Klassizismus, Stimmen der Vorzeit über humanistische Bildung, 114. Ergänzungsheft zu den «Stimmen aus Maria-Laach». Freiburg, Herder, 1913. A pannonhalmi főanáts. főisk. évkönyve. 16
