Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Bódiss Jusztin : A kereszténység legrégibb nyomai a római íróknál

görögül lateinos, héberül Kesar Neron ; v. ö. a Pallas-íex. apokalypsisczikkét is), a minthogy az Apokalypsis visiós képeit mindjárt akkoriban s a rákövetkező időben is (v. ö. Sibyll. IV, 130. s köv. 361. s köv.) valóban Néróra magyarázták. Ismeretes, hogy Nero halála után az a hir kapott szárnyra, hogy nem halt meg ; tehát akár csak Napoleon, Petőfi, Rudolf trónörökös, Orth János stb. esetében a nép nem akarta hinni, hogy meghaltak, hanem várta és talán még most is várja visszatértöket : ép úgy várták akkor is az emberek (igaz, hogy csupán bosszújától való rettegésökben) Nérónak visszatérését. Ez a mende-monda onnan keletkezhetett, hogy a khaldaeusok még életében megígérték Nérónak a keleten való uralmat arra az esetre, ha trónvesztetté lenne (Suetonius Nero 40.), s a császár ezt a jövendelést vagy Ígéretet nagyra tartotta és sokszor előhozakodott vele. Ide járult, hogy a császári testőrség feje (praefectus praetorio, név szerint Nymphidius) azért, hogy a csapatokat együtt tarthassa, rögtön a halálhir vételekor azt a hírt dobatta világgá, hogy Nero Egyiptomba menekült. Ebből támadt aztán tovább az a hír, hogy Nero halálos sebéből fölgyógyulván, parthus barátaihoz menekült, a honnan mérhetetlen haderővel fog visszatérni, hogy bosszút álljon ellenségein. Lám, sokkal mélyebben volt bevésődve a kortársak lelkébe a császárnak rémületes képe, semhogy halála hirébe egykönnyen bele tudtak volna illeszkedni. Valóban, a nerói borzalmakra való élénk visszaemlékezés a lefolyt kegyetlenségek után s az akkor elterjedt mende-mondából fakadt rettegés, kapcsolatban a csakhamar elkövetkezhető nehéz idők elképzelésével, vagyis Isten országának kitörendő harcza az Antikrisztusnak mondott Néróval: ily gondolatok adhattak okot az Apokalypsis keletkezésére, a melynek szerzője a hovahamarább várható világvégének és Isten országa győzelmének hangoztatásával akarta a keresztényeket erősíteni, a hitben való állhatatosságra és kitartásra buzdítani. Végezetül hadd említsünk föl egy újdonsült felfogást a nerói tűzvész magyarázatában. Az ártatlan keresztények üldözését egész a legújabb korig vallotta a tudomány és traditio egyaránt. Egy-egy ellentétes hang azért, mint láttuk, belevegyült abba a harmóniába, a mely a keresztényeket teljesen fölmentette a gyújtogatás vádja alól. így legújabban is hirdette egy olasz tudós, Pascal, hírhedt művében : L'Incendio di Roma e i primi Christiani, 1900., hogy mégis csak a keresztényeknek kellett lenni a tűzvész előidézőinek. Erre a vélekedésére az szolgáltatott neki okot, hogy Sienkievicz a maga regé-