Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Várkonyi Hildebrand : Az intuitio a régi és az új philosophiában

rázza az egész létet: látja a philosophálás legmélyebb lényegét. Hasonlóképen gondolkodik Höffding is. Ezen elmélkedők látása szerint a nagy metaphysikák kezdete mindig ily eredeti — sokszor tudattalan — synthesis, valami individuális ismerés, amely mélyen benn gyökerzik a gondolkozónak lelkiállapotában s onnan magyarázandó. A lélek tevékenységei egy szétválaszthatatlan egyéniségben függenek össze és minden korszak nagy philosophusai megvalósították Platon szavát: hogy egész lélelchel kell philosophálni.

1 A philosophia története csakugyan említ ilyen intuitiv kezdeteket, melyeknek létektana nagyon rejtett előttünk. Descartes példáúl, akkor, mikor rendszerének keletkezéséről beszél, «hirtelen megvilágosítást» emleget, elméje csodálatos világosságban, egyszerre, tisztán látta maga előtt élete munkájának tervét, egész nagy rendszerét. Schopenhauer is, úgy látszik, ehhez a typushoz tartozik. Philosophiájának szülemléséről következőképen ír : «Während meines vierjährigen Aufenthaltes in Dresden ist es gewesen, dass in meinem Kopfe, gewissermassen ohne mein Zutun, mein philosophisches System, strahleriweise wie ein Krystall zu einem Centro konvergierend zusammenschoss, so wie ich es sofort im ersten Bande meines Hauptwerkes niedergelegt habe.»

2 Hasonló élményekről számol be egy nagyon magas lendületű bölcselő, Fechner is, kit Okén természetpliilosophiája valóságos lázba hozott. «.. . Ich war zum völligen Atheisten geworden, religiösen Ideen war ich entfremdet, ich sah in der Welt nur ein mechanisches Getriebe. Da geriet mir Okens Naturphilosophie in die Hände.

... Ein neues Licht schien mir auf einmal die ganze Welt und Wissenschaft von der Welt zu erleuchten ; ich ivar wie geblendet davon. Freilich verstand ich nichts recht — ... aber kurz, ich hatte auf einmal den Gesichtspunkt einer grossen einheitlichen Weltanschauung gewonnen» etc.

3 Sokan észrevették már, hogy az ihlet és lelkesedés, a megvilágosítás és 1 «Was für eine Philosophie man wähle, mondja Fichte is a Wissenschaftslehre-ben, hängt davon ab, was man für ein Mensch ist; denn ein philosophisches System ist nicht ein totes Hausrat, . . . sondern es ist beseelt durch die Seele des Menschen, der es hat.» — «In der Tat ist Philosophie immer ein Stück Leben». (Lotze, Logik, Philos. Bibliothek, B. 141. XCVII. 1.) 2 Rudolf Lehmann, Schopenhauer. Berlin. 1894. 31. 1. Lehmann ebben a műben «a metaphysika lélektanához» szolgáltat becses adalékot. Ugyanígy egy értekezésében, mely az Archiv für system. Philosophie. 1896. 38—70. 11. jelent meg. 3 Walter Härtung, Die Bedeutung der Schelling-Okenschen Lehre für die Entwicklung der Fechnerschen Metaphysik. Vierteljahrschrift für wiss.