Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Várkonyi Hildebrand : Az intuitio a régi és az új philosophiában

felvillanó eszméknek ezen állapota igen közeli hasonlóságba hozza a bölcselő alkotását a művész teremtésével. Schopenhauernál pl. világos, hogy ösztönzései a rendszeralkotásra inkább művésziek, mint tudományosak. Képekben dús, szemléletes gondolkozása kifejezés közben is költőiekké avatja az egyébként elvont gondolatot. De meg Giordano Bruno is eszünkbe juthat itt, kit világmagyarázatában a műremek analógiája s az a titkos gondolat vezet, hogy a nagy természet nem egyéb az esthetikai alkotásnál. Bölcselete költői, phantastikus, művészi szabadsággal kidolgozott, ellentmondásokkal terhes — de viszont telt kézzel szórja számos új gondolat intuitiv csiráját. Mindezen esetekben világos, mennyire függ egy-egy nagy metaphysikának megalkotása attól az egyéni psychétől, melyben keletkezik. Érezzük, hogy a philosophus úgy dolgozik, mint Penolope : csak kifejti a szálakat, melyek egyéniségében öntudatlanul összeszőve vannak és érezzük Nietzsche szavainak igazságát : «Allmählich hat es sich nur herausgestellt, was jede grosse Philosophie bisher war.' nämlich das Selbsterkenntnis ihres Urhebers und eine Art ungewollter und unvermerkter Mémoires.» A philosophia története még egy más, igen szép példát tud felmutatni. a bölcseleti gondolkozás psychologiai megvilágítására : ez Pascal lelki világának csodálatos fejlődése. Ennek a léleknek convulsióiban gazdagon vetődnek felszínre azok a titkos elemek, melyekből gondolatvilágunk alapmozgalma összetevődik. Kezdetben ennek a genialis gondolkodónak a «geometrikus gondolkodás» volt az erőssége, az «esprit de geometries. Később azonban sok esetleges és egyedi mozzanatot ismert meg az életből, melyekből ez voltaképen összeszőve van, — dolgokat és viszonyokat, melyek egyedi utánozhatatlanságukban oly szövevényesek voltak, oly sokoldalúak és szerteszét ágazók, hogy mathematikai elméje nem tudott közöttük eligazodni s nem láthatta schematikus torvényszerűségöket. Ez a nagy gazdagsága az életnek mély és ösztönszerű benyomást tett elméjére. Az objectiv megismerés érdekében tehát első teendőjének ismerte Pascal, hogy az élő, hullámzó, gazdag valóságba vessen egy tekintetet, a dolgok egységes összefüggését ragadja meg, ha lehet s. így pillantsa meg azt a finom szövésű hálót, Philosophie und Soziologie. 1913. 256. 1. — V. ö. Höffding, Der menschl. Gedanke 75. 1. «Fechner und Kepler sind Beispiele von Forschern, deren leitende Gedanken zuerst in der Form phantasiereicher Kombinationen hervortreten.» A pannonhalmi főapáts. föisk. évkönyve. 2