Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Várkonyi Hildebrand : Az intuitio a régi és az új philosophiában

története voltakép a bölcselkedő embernek lélekrajz-gyűjteménye ; minden nagy philosophus sajátos élményekből indul ki s philoso­phiája természetes visszahatás a színes és gazdag világ sokszerü illetéseire. «Eine Weltanschauung, — mondja Chamberlain (Kant, 7. 1.) ist ab initio durch das besondere Gefüge der Persönlichkeit bestimmt.» Ezt az alanyi aláfestését a metaphysikai világnézetnek, külö­nösen pedig a kiindulást egy-egy rendszer megalakítására, tehát a gondolatmunkának önkénytelen determinálódását mondják sokan intuitiónak: «a bölcselő egy alap-intuitióból indult;» — «a világ­nézet, mint ilyen, telve van intuitiv elemekkel» stb. Határozottabban is találjuk kifejezve ezen gondolatot: a philosophus egységes világ­nézetet akar alakítani, egy alapgondolattal összefoglalni s rend­szerbe gyűjteni a világ megmagyarázatlan, széthulló sokaságát, mert a philosophia sem más, mint a művészi alkotás : egységet teremteni a sokaságban; ez az alapszemlélet vagy alapélmény lesz már most a philosophus kiindulópontja, geniális «intiutiója». Az intuitiónak ezen értelmű felfogását találjuk Keyserlingnél és Bergsonnál s így kell értelmeznünk Símmel és Höffding felfogását is a philosophiai rendszeralkotás psychologiájáról. 1 «Minden igazi philo­sophia, mondja Keyserling, lélektanilag tekintve egy specifikus intuitióban gyökerzik, melyet mint ilyent, másra visszavezetni nem lehet.» Bármennyit tanult legyen is egy eredeti gondolkodó, bár­mennyit tapasztalt is, az a mód, ahogyan gondolatait szervezi és értékesíti, egy eredeti helyzettől függ, attól az attitűdétől, melyet a világgal szemben, mint egyén elfoglal. Platon egész bölcseleti rendszerét az ő eredeti szemléletei, aesthetikai látomásai határozzák meg; «ha Platon a távolból nem látta volna az eszmék világát, dialektikája sohasem találta volna meg hozzá az utat.» S az eredeti szemléletek, az intuitiv ösztönzéseknek ez az elve áll Keyserling szerint mindenkire, aki csak szellemileg teremt : a művész, a paeda­gogus, az orvos, mind kell, hogy tudjanak olyasvalamit, amit tanulni nem lehet, ha jelentőset akarnak alkotni. Első az intuitiv kezdet, azután jön a fogalmi munka; ez az első alapvető synthetis, az 1 Graf Keyserling , Das Wesen der Intuition und ihre Rolle in der Philosophie. Logos, III, 59—79 1. és Zur Psychol, der Systeme. Logos, I. 3. kk. 11. Bergson, L'intuition philosophique. (Előadás a IV. philos. Congresusson) Atti del IV. Congr. Intern, di Filos. Vol. I. Formiggini, Genova, 174—192. 1. — Simmel, Hauptprobleme der Philos. (Samml. Göschen) 30. 1. — Höffding, Der menschliche Gedanke. Leipzig, Reisland. 1911. 336. kk. 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom