Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre

Dr. Schermann Egyed: Az egyházi könyvtilalom és könyvbírálat magyarázata

törvény, midőn tehát magának a törvénynek értelme kétséges, az olvasó nem vonja magára a büntetést. Hasonlóan az sem, aki olyan könyvet olvas ugyan, melynek olvasása biztosan büntetés terhe alatt van megtiltva, de ő neki a büntetésről, vagy talán még a tilalomról sem volt tudomása, vagy pedig, bár a büntetésről is tudomása volt, mégis magánál az olvasásnál nem volt egészen szabad akaratú, hanem pl. félelem behatása alatt olvasott, a mennyiben fenyegetésnek, szigorú parancsnak engedett. A hii pedig az egyszerű tiltó törvénynek értelmezését illeti, régebben több tekintélyes szerző azon a nézeten volt, hogy mivel eme törvényt a hit érdekében hozták és a hit védelmére szolgál, tehát a hit megőrzésére nagyon kedvező, azért tág és széleskörű azaz kiterjesztő értelmezésnek van helye, mivel minden kedvezményt tág értelemben kell venni. Ezen a nézeten volt Suarez és sz. Alphons is. Mások ellenben, mint pl. Lugo, a fölhozott okot nem fogadták el, mivel a hitet és erkölcsösséget minden törvény védelmébe akarja venni, de ezt az által teszik, hogy az emberi szabadságot korlátozzák és sokszor még büntetést is megszabnak. Ha tehát a Suareztől említett ok elfogadható volna, akkor minden törvényt, daczára annak, hogy korlátozza az emberi szabadságot, tág értelemben kellene venni. Tehát a könyvtilalom inkább szorosan magyarázandó és kételyben a szabadságnak kell kedvezni. Hogy az utóbbi nézet a helyes, erre vonatkozólag most már nem lehet kétség és tényleg a szerzők most már meg is egyeznek ebben, (kivéve a franczia Planchardot) mivel az új törvénynek kifejezett czélja a régi szigornak enyhítése, hogy mindazok, kikben csak némi jóakarat van, könnyen és biztosan megtarthassák. Ezt a czélt .pedig csakis szoros azaz enyhe értelmezéssel lehet elérni. Helyesen mondja Hollweck :

1 Mivel a törvény rendelkezései a büntetőtörvény jellegével birnak, értelmezésénél ragaszkodni kell azon elvhez, hogy ott, ahol a törvény értelmére nézve kétség forog fenn, mindig a szabadságnak kedvező nézetet kell követni (Olyan időben, a milyen a mienk, a mely a tekintély igáját oly nehezen viseli el, olyan törvényt, melyet a különben jobb érzelműek is csak ellenszenvvel viselnek el, lehetőleg szabad könnyíteni). Ennek oka az is, hogy a pápai constitutiónak kifejezett czélja az, hogy könnyebbséget szerezzen. Ha valamely ténybeli kérdésre vonatkozólag alapos kétség forog fenn, pl. vájjon valamely meghatározott könyv a tilalom 1 I. m. 20. 1.