Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre

Dr. Bódiss Jusztin: Az ión-attikai művészet a női erény és méltóság szolgálatában

lem ingerlő alakjait s az athlétákat, szobraikat ruhásán (igaz, hogy könnyed görög köntösben, mely a testi szépségből és fejlett idomokból többet láttatott, mint a mi hézagtöltő ruházatunk) ábrázolták, még pedig sokszor befestéssel (mely azóta elmúlt) jelezve a ruházatot vagy pedig a ruhátlanokat külön ruhákba öltöztették, miként manap is sok helyütt Mária és a szentek képeit Lám, a Kr. IL II. században élt Pausanias

1 görög útleiró (periégéta), ki a philhellén Hadrianus, Athén jótevője alatt virágzott, panaszkodik a szobrok ruhás volta miatt, mert ily módon az idomok szépsége s a szobrászat tökéletességei elzáródnak a szem elől; másutt pedig azt olvassuk, hogy Athén városában Pallas-Athéna ruháinak tisztántartására külön mosóház volt berendezve s kimosásukra külön ünnep (a Plynteria Thargélión hó = május-június 25-én) rendelve. (Ménardnál 64. 1.) Ha már most ezen, garosi márványba vésett hölgy szobrokon végig tekintünk, először is a hajzat tűnik szemünkbe, a mely — mondhatni — annyira szertartásosan kidolgozott, mintha egy mai szobrász főgondjának azt tartaná, hogy a fonatokat, a kontyot vagy a szabadon kieresztett leányhajnak alakjait teljes hűséggel lemásolja, szolgaian utánozza. Főleg a hajzat dús volta lep meg bennünket, akár csak a mai görög nőké, a kiknek hír szerint nem igen kell idegen tollakkal ékeskedniük. Valóban, a nagyasszonyi körmeneteken napjainkban szereplő fehérruhás lányoknak fölékesgetett hajviselete, bold. Erzsébet királynénknak szépséges hajzata, vagy Márkus Emiliának egy szindarabban rögtönösen kibontott gazdag fürtéi, szóval a szép, hosszú fürtökkel megáldott hölgyeknek tündéries haj-alakzatai jutnak eszünkbe, mikor ezeknek a női szobroknak gondosan elrendezett hajzatát vizsgáljuk. A fürtök a fejtetőn sokszor ügyesen összefonódnak, egyes kis pamatok a homlokra ereszkednek, elválasztásuk is különböző : hol a homlokon előtámasztékot, ámbár itt a művészi tekintet lehetett irányadó. A meztelenséget az olympiai játékok honosították meg 720 vagy 652 óta Kr. e., de már a geometriai vázák képei is meztelenek. V. ö. még Poulsen : Zur Typenbildung in der arch. Kunst, Archaeol. Jahrb., 1906. 177. 1. és Noack : Das Gewandproblem in der griechischen Kunstentwickelung. Neue Jahrbücher, 1909. 1. 233—245. 11. Érintik a kérdést Mitrovics Gy. (Plinius és a görög képirás, Athenaeum, 1898. 507. 1., 1899. 88. 1.). Riedl Fr. is (poétikája végén) és Malonyai : Aphrodité-ábrázolás. Athenaeum, 1900. 374—5, 11. 1 Kimerítő értnkezést írt róla Kapossy E. (Baja, 1892.). Pausanias első könyvének, mely Athénről szól, szép magyar fordítását olvashatni a GardnerSchmidt-féle «Athén» (akad. kiadv.) végén.