Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre
Dr. Kemenes Illés: A Homeros előtti költészet nyomai az Iliásban és Odysseiaban
is arra enged következtetni, hogy a testi versenyen kívül, a minő a Patroklos tiszteletére rendezett az Ilias 22. énekében, költői versenyek is voltak. Említi a Thamyris-mondát, 1 és azonkívül ez olvasható : oft (t. i. a Múzsák) áeiSov djjieißojjisvat àni xaX^. 2 Alkinoos udvarában meg épen kilencz, a nép közül választott versenybíróról olvasunk (afoujjLVYjxrjs), a kiknek feladata a versenyek alkalmával minden dolgot elintézni, s a kik a tánczhelyet is előkészítik ama tánczosoknak, a kiknek Odysseust kellett gyönyörködtetni művészetükkel. 3 Helyesen jegyzi meg Drerup, hogy a görög nép versenyt kedvelő természetéből már eleve is gondolhatunk arra, hogy nemcsak testi, hanem szellemi versenyeket is rendezett. 4 Ha tehát Homeros pusztán arról értesítene bennünket, hogy a görög nép könnyeinek feltörlésére vagy örömének kifejezésére énekel, talán nem szolgálna elégséges alapúi arra, hogy ama feltevés mellé álljunk, hogy már az ő korát megelőzően is virágzott a költészet, ha mindjárt természetesnek tartjuk is, hogy a nép énekel. De a mint az énekesek rendjét előttünk föllépteti, a kiknek legalább is egyik faját — mint fentebb láttuk — költőknek is tarthatjuk, mert az énekes (aoiSôç) elnevezés művészi tevékenységüknek egyik ágát jelzi, holott ők zenével is kisérték éneküket, a melyet maguknak. kellett szerezniök, mindezek alapján egész biztonsággal megállapíthatjuk, hogy Homeros költői működését már mások is megelőzték. Ha a nép énekében nem is akarunk művészetet keresni, ezek énekéiben már fel kell tételezni, 1. mert hivatásszerűen foglalkoztak a dalmondással, akár az egyes mesteremberek mesterségükkel, úgyhogy a hosszú gyakorlat után valamiféle ügyességre kellett szert tenniök, a mi viszont czéhbeli társaira volt buzdító hatással. Ha ezenkívül elfogadjuk még a hagyomány értesítését, hogy t. i. vakok voltak, mint Demodokos is, ez a mellett szól, hogy ügyességük, gyakorlottságuk nagyobb volt, mert a valamely irányban érzékeiktől megfosztottak, más érzékeikben tökéletesebbek szoktak lenni. 2. A művészet bizonyos fokát azért is fel kell tételeznünk, mert ez a mesterség alkalmasint a családban maradt, apáról fiúra szállt (v. ö. Homeridák). Bár azt olvassuk, hogy az énekek közül jobban lelkesednek az újakért, 5 de ezt elsősorban 1 U. 2, 594. 2 U. o. 1, 604. 3 Od. 8, 258. és köv. 4 Drerup, Homer als Dichter. Hochland, 1913. I. 434. 1. s Od. 1, 351.
