Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre

Dr. Kemenes Illés: A Homeros előtti költészet nyomai az Iliásban és Odysseiaban

tak.

1 Páratlanúl állhat ugyanis a görög nép irodalma a maga nemében sok mindenféle szempontból, de abban közös a sorsa más népekével, hogy nagyot, halhatatlant ő sem tudott egy szempillantásra teremteni. A görög nép díszítő művészetének termékei jóval a történeti kor elé teendők az újabb ásatások nyomán, a miért is teljes joggal gondolhatunk arra, hogy egyéb művészetek is, a melyekben az emberi szellem játszsza a főszerepet, szintén nem lehettek teljesen elhanyagolt állapotban.

2 A két homoresi költemény nagyon hosszú fejlődés eredménye és csúcspontja, de egyúttal kiindulási pontja az epikus költészetnek, sőt vannak vélemények, a melyek szerint a két költemény egyes részeiben már az epikus költészet hanyatlása is mutatkozik.

3 A költők, kik oly nagyot és tökéleteset teremtettek, a kik oly könnyedén és mesterien kezelték a nyelvet és verset, nem lehettek az elsők; az elődök egész sorának kellett megelőzniök őket, a kik a nyelv anyagát alakították, a talajt simították, a melyen a nagy homerosi költemények büszke palotája emelkedett.

4 Érett művészet termékei,

5 úgy hogy nem szabad Homérosszal a görög irodalomtörténetet megkezdeni.

6 Hogy a homerosi eposokat nagyon hosszú fejlődésnek kellett megelőznie,

7 ebben talán nem is állíthatunk illetékesebb tanút magánál a görög népnél, a mely szintén meg volt győződve arról, hogy ő sem kapott egyszerre babérkoszorút, hanem neki is csak levelenkint kellett összegytijtögetnie, hogy meglegyen az a hatalmas koszorúja, a mely sok századok és évezredek eltűnését látta ugyan, de a mely hervadni nem tud, hanem oly üdék és frissek levelei, mint mikor koszorúba kötötték őket. Ezen meggyőződését pedig a maga módja szerint juttatta kifejezésre. A görög népet 1 A régi grammatikusok öt fajta költeményt találtak Homeros eposaiban : 7ía:avixóv, ÍHpy)vy)tlxóv, ötcopyjj^atixóv, awcppovlotixóv és é^xtűfiiaoxtxóv Sehol, BT az II. 1. 473. (v. ö. Christ-Stählin-Schmid i. m. 20. 1. j. és B. Wagner, Geschichte der Griechischen Litteratur. Stuttgart, 1911. 38. 1. [W] 3 Croiset-Kempf, A görög éposz története. Budapest, 1897. 67. 1. [Cr K] 3 Baumgarten-Poland-Wagner, Die hellenische Kultur, Teubner, 1913. 191. 1. [B P W] 4 Ch St S i. m. 18. 1. 5 Jebb, Homer, Berlin, 1893. 1. 1. 6 Ch St S i. m. 20. 1. v. ö. még Bethe, Die griechische Poesie, GerckeNorden Einleitung in die Altertumswissenschaft. Teubner, 1910. I. k. 275 és köv. 11. 7 V. ö. Münk-Volkmann, Geschichte der griechischen Literatur, Berlin, 1879

3 14. i. A pannonhalmi főapáts. főisk. évkönyve. 14