Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre
Dr. Kemenes Illés: A Homeros előtti költészet nyomai az Iliásban és Odysseiaban
A Homeros előtti költészet nyomai az Iliasban és Odysseiaban. A görög nép irodalmának hajnalcsillaga Homerosnak két soha el nem múló, nagy költői remeke : az Ilias és Odysseia. Tagadhatatlan, hogy nagy dicsőség valamely népre, a mely szellemi megindulásának ilyen tanújelét adja, a mely két ily önmagában tökéletes remekre hivatkozhatik, a mikor szellemi értékéről és erejéről van szó, de másrészt meg szerencsés abban, hogy a mostoha idő megtagadta az utókor számára azt, hogy láthassa azokat a lépcsőket, azokat a kezdetleges torzszülötteket, 1 a melyeknek fokozatos fejlődéséből alakulhatott ki a két örök mű. Az emberi szellemnek, ha mindjárt annyira kiváló, annyira éles és sziporkázó volt is, mint a görög népé, sok munkára és küzdelemre volt szüksége, a míg eljuthatott a tökéletesség ama fokára, a melyen az említett költemények állanak. Talán veszítene varázsából a két halhatatlan mű, a mint így hirtelen feltűnik előttünk, ha látnók a sok tökéletlenséget és verejtékes munkát, a mely feltétele volt megszületésének, de viszont nagy világosságot árasztana a görög nép szellemi és lelki világára, talán más szempontokkal is szolgálna szellemi értékének meghatározásához, ha magunk előtt látnók a tökéletességre vivő lépcsőfokokat, a görög nép kezdetleges költészetét. De ennek keserű sorsa az volt, hogy a két óriás agyonnyomta. Mert hogy ilyeneknek kellett lenni, nem vonható kétségbe a homerosi költemények elemzése alapján sem, mert találóan jegyzi meg Hegedűs István, 2 hogy Homeros marad a legrégibb forrás a Homeros előtti költészetre, a mit már a régi írók is kiaknáz1 Christ-Stählin-Schmid, Geschichte der Griechischen Litteratur. München, 19085 I. r. 18. 1. [Ch StS] 3 Egyetemes Irodalomtörténet. Budapest, 1903. Hegedűs István, Hellének. 383. 1.