Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1911-1912-iki tanévre

arra int, hogy a szentírás betűihez ne ragaszkodjunk s ne akarjunk onnan kiolvasni természettudományi tételeket, mert a szentírók legtöbbször a látszat szerint írtak, a szokásos kifejezéseket használták; azzal például, hogy a nap megállásáról szóltak, nem tanították azt, hogy máskor a nap jár és a föld áll, hanem ezt a beszédmódot úgy használták, akár a hogyan mi is napkeltét és nyugtát mondunk. Harmadik elvnek mondja a körlevél, hogy a szentatyák és a keresztény mult tanítása, szentírásmagyarázata csak akkor köti a biblia magyarázót, ha az hit és erkölcs körébe vág és egybehangzó. Óva int, hogy olyan hagyományos magyarázathoz makacsul ne ragaszkodjunk, a mi nem tartozik szorosan a hithez és a mit a szentayák sem tanítottak egybehangzóan. Erre szent Tamást idézi «in his, quae de necessitate fidei non sunt, licuit sanctis diversimode opinari, sicut et nobis.» Negyedik elvnek vehetjük, a mit a tudósok tanítására mond, hogy az ő általános tanításukhoz nem kell úgy ragaszkodnunk, mintha hittétel volna, de nem is kell hírtelenül elvetnünk azon a czímen, hogy a hittel ellenkezik; hanem ha valamit jól megokolva biztosnak tanítanak, azzal szemben azt kell bizonyítanunk, hogy a helyesen értelmezett szentírással nem ellenkezik. De ne feledjük el, hogy megesett már, hogy a biztosnak hirdetett tanításuk később tévesnek bizonyult. Ötödik elvet láthatunk abban a tanácsban, hogy ha a természettudósok a maguk körét elhagyva a philosophia terén vétenek, ennek a megczáfolását hagyja a biblikus a philosophusokra. Ezek után következnek azok a nagyjelentőségű szavak, a melyeket rövidesen «iuvabit transferri»-vel idéznek. Az a kérdés, hogy e szavak csak a közvetlen előttük állókra vonatkoznak-e vagy mind az öt elvre. A haladók ez utóbbit, a tartózkodók az első nézetet vallják. Ezek .az egész körlevél törekvéséből, a mely a szentírás tekintélyét védi, azután a következőkből, a melyekben erősen hangsúlyozza a szentírás történeti részeinek igazságát, arra következtetnek, hogy a többi tudományra azt kell alkalmazni, a mit közvetlen előbb a természettudósokról mondott, • hogy többször téveseknek bizonyultak a biztosnak hirdetett tanításaik és hogy más térre kalandozva hirdettek valótlanságot. így Fonck : «Nicht bloss die allgemeine Tendenz des Rundschreibens, sondern auch der unmittelbare Kontext sprechen entschieden gegen diese Interaut quodam translations modo, aut sicut communis sermo per ea ferebat tempóra, hodieque de multis fert rebus in quotidiana vita, ipsos inter homines scientissimos. Vulgari autem sermone quum ea primo proprieque efferantur, quae cadant sub •sensus, non dissimiliter scripta* sacer (monuitque et Doctor Angelicus), ea secutus est, quae sensibiliter apparent», seu quae Deus ipse, homines alloquens, ad eorum ••captum signiiicavit humano more.» Prov. Deus 55. 1.