Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1911-1912-iki tanévre
pretation. 1 Vorausgeht im letzten Absatz der Hinweis auf die naturwissenschaftlichen Trugschlüsse und es folgt unmittelbar, durch enim als eine Begründung des haec ipsa mit dem Vorausgehenden verbunden, ein analoger Hinweis auf die historischen Trugschlüsse. Das Verhalten, das den ersten gegenüber empfohlen wurde, soll in ähnlicher Weise auch den zweiten gegenüber eingehalten werden.» 2 Evvel szemben elfogulatlannak és helyesnek azt a magyarázatot kell tartanunk, a melyik a haec ipsa-1 az összes elvekre érti, hogy mindezeket, a melyeket a természettudományról mondott, a többi tudományágra is kell alkalmazni, természetesen a mennyire ezeknek sajátos jellege megengedi. Ez a magyarázat nem ellenkezik, söt egybevág az egész körlevél szellemével. Azt minden tudományra lehet alkalmazni, 1. hogy igazi tudományos eredmény és a szentírás közt nem lehet ellenmondás, 2. hogy a szentatyák értelmezése csak ott kötelező, a hol hittel szorosan összefüggő dologról van szó és a hol egybehangzó, 3. hogy a tudósok közös tanítását is óvatosan kell a szentírás magyarázatában érvényesíteni, 4. hogy ha a tudós elhagyja a maga körét, ebben ne kövesse a biblikus. Ha ezeket az elveket akár a történelemre is alkalmazzuk, nem jövünk semmikép ellenmondásba a szentatya szándékával, sem a következőkben a történelemről mondottakkal. Csupán a második elvnek alkalmazása nehéz a történelemre, annak t. i. hogy a természettudomány körébe eső dolgokról látszat szerint beszélnek a szerzők. Az a szoros ráolvasás erőszakoltnak látszik, a mit Hummelauer végzett, hogy a történelemben a források, a melyeket a szent szerzők használtak, alkotják a «látszatot», a mely szerint a történeti eseményeket leírják, 3 de nagyon könnyen érthetők e szavak olyan esetekre, a mikor szentírók a nép beszédje szerint szólnak, bár mindenki tudhatja, hogy ez nem felel meg pontosan a tényállásnak, például mikor szent Lukács Jézus atyjának mondja szent Józsefet. 4 így tehát módjával mind az öt elvet lehet alkalmazni a többi tudományra, a történelemre is. De hogy így kell érteni a haec ipsa-1, azt abból is következtethetjük, hogy a következő sorok egészen megfelelő párját alkotják azoknak, a melyekkel a természettudományról kezdett írni: Dolendum enim, multos esse, qui antiquitatis monumenta, gentium mores et instituta, similiumque rerum testimonia, magnis ii quidem laboribus perscrutentur et proférant, sed eo saepius consilio, ut 1 A haladó Langrange és Hummelauer magyarázatát érti. ï Fonck : Der Kampf. 190. 1. 1 Exegetisches zur Inspirationsfrage, Freiburg, 1904. 69. 1. 4 Luk. 2, 27. Ezek azok az esetek, a melyeket szent Jeromos szeme előtt tart, mikor Helvidius ellen írva, mondja «etiam evangelistae, opinionem vulgi -exprimentes, quae vera históriáé lex est, patrem eum (t. i. Joseph) dixerint Salvatoris.»