Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1911-1912-iki tanévre

pretation. 1 Vorausgeht im letzten Absatz der Hinweis auf die natur­wissenschaftlichen Trugschlüsse und es folgt unmittelbar, durch enim als eine Begründung des haec ipsa mit dem Vorausgehenden verbun­den, ein analoger Hinweis auf die historischen Trugschlüsse. Das Ver­halten, das den ersten gegenüber empfohlen wurde, soll in ähnlicher Weise auch den zweiten gegenüber eingehalten werden.» 2 Evvel szemben elfogulatlannak és helyesnek azt a magyarázatot kell tartanunk, a melyik a haec ipsa-1 az összes elvekre érti, hogy mind­ezeket, a melyeket a természettudományról mondott, a többi tudomány­ágra is kell alkalmazni, természetesen a mennyire ezeknek sajátos jellege megengedi. Ez a magyarázat nem ellenkezik, söt egybevág az egész kör­levél szellemével. Azt minden tudományra lehet alkalmazni, 1. hogy igazi tudományos eredmény és a szentírás közt nem lehet ellenmondás, 2. hogy a szentatyák értelmezése csak ott kötelező, a hol hittel szorosan összefüggő dologról van szó és a hol egybehangzó, 3. hogy a tudósok közös tanítá­sát is óvatosan kell a szentírás magyarázatában érvényesíteni, 4. hogy ha a tudós elhagyja a maga körét, ebben ne kövesse a biblikus. Ha ezeket az elveket akár a történelemre is alkalmazzuk, nem jövünk semmikép ellenmondásba a szentatya szándékával, sem a következőkben a történe­lemről mondottakkal. Csupán a második elvnek alkalmazása nehéz a történelemre, annak t. i. hogy a természettudomány körébe eső dolgok­ról látszat szerint beszélnek a szerzők. Az a szoros ráolvasás erősza­koltnak látszik, a mit Hummelauer végzett, hogy a történelemben a forrá­sok, a melyeket a szent szerzők használtak, alkotják a «látszatot», a mely szerint a történeti eseményeket leírják, 3 de nagyon könnyen érthetők e szavak olyan esetekre, a mikor szentírók a nép beszédje szerint szólnak, bár mindenki tudhatja, hogy ez nem felel meg pontosan a tényállásnak, például mikor szent Lukács Jézus atyjának mondja szent Józsefet. 4 így tehát módjával mind az öt elvet lehet alkalmazni a többi tudo­mányra, a történelemre is. De hogy így kell érteni a haec ipsa-1, azt abból is következtethetjük, hogy a következő sorok egészen megfelelő párját alkotják azoknak, a melyekkel a természettudományról kezdett írni: Dolendum enim, multos esse, qui antiquitatis monumenta, gentium mores et instituta, similiumque rerum testimonia, magnis ii quidem laboribus perscrutentur et proférant, sed eo saepius consilio, ut 1 A haladó Langrange és Hummelauer magyarázatát érti. ï Fonck : Der Kampf. 190. 1. 1 Exegetisches zur Inspirationsfrage, Freiburg, 1904. 69. 1. 4 Luk. 2, 27. Ezek azok az esetek, a melyeket szent Jeromos szeme előtt tart, mikor Helvidius ellen írva, mondja «etiam evangelistae, opinionem vulgi -exprimentes, quae vera históriáé lex est, patrem eum (t. i. Joseph) dixerint Salvatoris.»

Next

/
Oldalképek
Tartalom