Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1911-1912-iki tanévre

mégis nagyobb társaságban mindig sokan vannak, kik nem követik józan eszüket, nem hallgatnak a lelkiismeret szavára, nem tartják szemük előtt a közjót, nem tisztelik a jogot, hanem pusztán önző érdekeiktől vezéreltetik magukat és a jogi korlátokon túlteszik magukat, ha nem kell büntetéstől tartamok. A törvénynek tehát büntetéssel kell kapcsolatosnak lennie, ha nem akar üres madárijesztő lenni. Különösen manapság, részint a ferde nevelés és rossz példa, meg a vallástalanság terjedése folytán, részint a napi sajtó, agitatió és szinpad befolyása alatt egyre jobban tünedezik a jogtisztelet, úgyhogy a legnagyobb rendőri és csendőri apparátus és a büntető igazságszolgáltatás elég fejlett rendszere sem elegendő az élet- és vagyonbiztonság védelmére, a rend fönntartására.

1 A természettörvény nemcsak arra való, hogy a tételes törvények hiányát pótolja és ott szerepeljen és érvényesüljön, a hol tételes törvények nincsenek vagy felmondják a szolgálatot, hanem ő az a szükséges alap, melyen minden tételes jog áll, melyből folyton táplálkozik és fejlődik, melyből akár szokás szerint, akár a törvényhozó kifejezett akarata szerint folyton kialakul. Ama tételes törvények, melyek csak következtetések a természettörvényből, nagyjában és lényegileg minden népnél ugyanazok maradnak, nem is tudnak változni, de azon sokkal számosabb többi törvény, mely a természettörvénynek a viszonyoknak megfelő közelebbi meghatározása és a törvényhozó szabad akaratától függ, hely és idő szerint változik. Űj idők új társadalmi viszonyokat létesítenek, új szükségleteket támasztanak (pl. a munkásvédelmi törvények régente nem voltak oly szükségesek, mint manap) és azért folyton-folyvást új szabályozást kívánnak és vagy egészen új törvényeket, vagy legalább a régieknek folytonos módosítását és kiegészítését követelik. De bármennyire változnak és alakulnak ezek a törvények, mindig közelebbi meghatározásai maradnak a természettörvénynek, melylyel nem szabad ellenkezniök, mert különben létalapjukat vesztik. így lesz az emberi alkotás vagyis a tételes jogi rend a természettörvénynyel együtt egy rendezett társas élet alapjává, jogok és kötelességek forrásává. Mivel pedig ezt az emberi alkotást maga az örök törvény követeli, mint a természetes társadalmi rend kiegészítését, azért közvetve ő benne is az isteni törvényhozó akarata nyilvánul és így mindenkinek, míg az emberi törvényhozó nem lép ellentétbe az Istentől közvetlenül akart természetes renddel, az emberi törvényhozásban és jogi rendben szintén Isten akaratát kell tekintenie és tisztelnie.

2 1 Cathrein, i. m. 99. és 222. s k. 1. és Jehlicska : Pikier belátásos elmélete. 174. s k. 1. 2 Kiefer i. m. 5. 1. és Hanauer : A kölcsönös igazságosság. Budapest. 1909. 10. lap.