Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1911-1912-iki tanévre

szetének és semmiféle változtatás által sem hozhatók vele összhangzásba, pl. a miket a tízparancsolat tilt és azért ezek feltétlenül, szükségkép és önmaguktól, a tételes törvénytől függetlenül is rosszak és sohasem lehetnek észszerűekké, az emberi természettel egyezőkké s megengedettekké. Másfelől pedig vannak cselekedetek, melyek önmaguktól, lényegük szerint megfelelnek az emberi természetnek és azért feltétlenül és szükségkép észszerűek azaz jók, pl. a legfőbb lény tisztelete, a felsőbbség iránt való engedelmesség, mások jogának az életre, testi épségre, vagyonra, becsületre tiszteletben tartása. Ezen az alapon épül fel a természettörvény minden parancsa. Az emberi természettel való ezen szoros kapcsolatánál fogva a természettörvény csak úgy szűnhetnék meg vagy változhatnék, ha az emberi természet is megszűnnék vagy változnék ; ezt pedig önmagának való ellenmondás nélkül az Isten sem tudja megszüntetni vagy megváltoztatni és azért a törvény is változhatatlan. Az erkölcsi törvény változhatatlanságát úgy is bizonyíthatjuk, ha összehasonlítást teszünk az általános erkölcsi elvek, szabályok és a metaphysikai igazságok közt, mert mindkét téren szükséges igazságok szerepelnek. Hogy nincsen okozat ok nélkül s hogy ugyanaz a dolog nem lehet egyszerre létező és nem létező, örökké s szükségképen igaz, de ép oly igaz az is, hogy a gyilkosság, rablás és csalás tilos. A mint az elméleti ész első fogalma a valami, a lény fogalma, a melyből az örökké igaz legfőbb észelvek, a gondolkodás legfőbb s változhatatlan törvényei folynak, úgy a gyakorlati ész első fogalma a jó fogalma: ebből az örökké igaz első gyakorlati elv folyik, hogy a jót meg kell tenni, a rosszat pedig kerülni. Ámde ontologiai igazság és ontologiai jóság tárgyilag egybeesik, ugyanaz a lény az értelemre vonatkoztatva ontologiailag igaz, az akaratra vonatkoztatva pedig ontologiailag jó. Tehát az igazság és jóság, mivel ontologiailag, lénytanilag ugyanazt a dolgot jelölik meg, felcserélhető fogalmak. Ebből azt látjuk, hogy az értelmi és erkölcsi rend közös forrásból fakadnak és azért az utóbbi ép oly változhatatlan, mint az előbbi, mert az erkölcsi rend is az igazság rendje, törvényei az igazság törvényei. A gondolkodás legfőbb törvényéhez hasonlóan az erkölcsiség legfőbb elve, hogy a jót meg kell tenni, nem külsőleg járul az emberhez, nem nevelés vagy szokás által alakul ki, nem öröklött és megtanult, hanem az embernek legbensőbb természetéből folyó törvény, melyre a gondolkodás megindulásával magától rájön az ember, mert szivébe van írva. A gyakorlati cselekvésnek ezen legfőbb törvénye elemi erővel tör elő az ember eszes természetéből, hogy egész viselkedését a jónak czélfogalma alá rendelje. Ez soha sem volt és soha sem lesz máskép, mert nem is lehet máskép, míg az ember ember marad.

1 1 Stockums : Die Unveränderlichkeit des natürl. Sittengesetzes 68. 1.