Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1911-1912-iki tanévre

okoskodásba. Mivel ugyanis itt nemcsak elméleti okoskodásról van szó, vagyis pusztán arról, hogy minden érdek nélkül mi igaz, hanem oly gyakorlati kötelességekről, melyek nagyon is érintik az akaratot és szivet, azért itt nagy szerepe lehet az önzésnek, szenvedélynek, elfogultságnak, balvéleménynek. Libenter credimus, quae optamus. Az emberek tudva? levőleg ideiglenesen el is tudják nyomni a lelkismeret szavát. Minél tovább következtetünk az általános elvekből, minél részlete­sebb esetekhez jutunk el, minél több körülményt kell figyelembe venni, annál bizonytalanabb lesz a tudás, annál könnyebben állhat be véle­ménykülönbség még a tanultak közt is, annál könnyebben lehetséges tévedés a tanulatlanok közt és így tanulatlan ember hosszabb ideig is leküzdhetetlen és bűntelen tudatlanságban lehet a harmadik csoportbeli követelményekre nézve. Az emberi élet ugyanis nagyon változó, az egyesek nagyon különböző viszonyok és körülmények közt lehetnek és nagyon bonyolult esetekkel állhatnak szemben, melyeknek meg­oldásánál nagyon sok körülményt kell figyelembe venni. Épen a gya­korlati élettel és a különféle helyzetekkel való szoros összefüggés teszi az erkölcsi szabályok levezetését és alkalmazását annál bonyolultabbá és nehezebbé, minél tovább haladunk az általánostól a különös felé. Minél részletesebb valamely eset, annál bizonytalanabb és nehezebb lesz az általános elv alkalmazása. 1 Különféle körülmények találkozása folytán valamely eset úgy módosulhat, hogy egész más, sőt ellenkező megoldást kíván, mint a milyent általában véve kívánna. Pl. kötelező szabály, hogy a letétet általában vissza kell adni; ha azonban előre tudom, hogy az illető erkölcstelen czélból, pl. hazaárulás végett követeli vissza a letétjét, akkor nem szabad visszaadnom. Az általános elveknek részletes alkalmazása azért is oly nehéz, mert a mi az egyik embernek megfelel, az a másiknak nem felel meg, mert más a kora, ereje, egész­sége, testi szervezete, műveltsége, állása, foglalkozása, más időben, más helyen, más viszonyok közt él. Felnőtt embernek sok van megengedve, a mi az ifjúságnak ártalmas és azért tilos; egészséges vagy erős szer­vezetű ember is sokat megengedhet magának, a mi másra ártalmas; házas embernek más jogai és kötelességei vannak, mint nőtlennek; művelt és tanult embertől mást lehet várni, mint műveletlen, tanulatlan embertől stb. Épen azért, mivel a természettörvény csak a főelveket szolgáltatja és annál határozatlanabb, minél részletesebb esetekhez jutunk el és az egyes emberekre nézve nehéz az alkalmazás, azért szükség van tételes törvényekre, erkölcstanra és jogtudományra, melyek ezt a hiányt pótolják és a nehézségeket eloszlatják. 1 Sz. Tamás : Summa I. II. q. 94. a. 11. és Stockums : Die Unveränderlichkeit • des natürl. Sittengesetzes 66. és 70. 11. A pannonhalmi főapáts. főisk. évkönyve. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom