Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

A germ. i-umlaut egyes esetei az idg szóhangsúly szempontjából

(sg. gen. dat) henin, nemin

; seedin. (Braune: Ahd gr.

2 221. §. anm. 2.) Braune itt az -in végzetet és az umlautot csak a sg. gen. és dat-ának tulajdonítja. Az ófn sz. Ben. regula interlinear-versiojának 4. sorában (

Braune: Ahd. Lesebuch

f

i 9. o.) ilyen acc. is található: «nemin» = nomen adimplere. Kérdésünkre, milyen volt a germ, -jan suffixum hangsúlya az idg-ban, rövid és határozott választ ád Hirt az idg accentusról szóló könyve 237. o.-án (259. §.) : «Das Suffix -jen ist sekundär. Die alte Stammabstufung ist oft ausgeglichen und nur in Resten erkennbar. Der Ton lag meistens auf dem i». Azt hiszem ezen pontot is azzal a nézettel foglalhatjuk össze, hogy a germ, -jan képzések «-eleme az idg-ban a szó főhangsúlyát viselte. Ezen hangsúlyos voltából is nyert tehát a germ, i erőt arra, hogy előző tővocalisokat áthasoníthatott a saját articulatiója felé. 4. A nőnemű -jó és -jón képzések 96. teljesen párhuzamosan fejlődtek a hímnemű ja és jan képzésekkel, azért legjobbnak tartom ezek után mindjárt amazokat tárgyalni. Hogy ezen nőnemű -jó és -jón- képzések is umlautot mutatnak, azt néhány példa eléggé fogja igazolni. 1. jo-képzések: (1. Braune : Ahd. Gr. 210. §. Willmanns : D. Gr. 196. §. Kluge : Germ. Stammbildungslehre. 37. §.) : ófn g er ta, régibb gardea, kertia - újfn Gerte (virgács) ; « reda, « radia (de gót rapjô és lat ration tövek) ~ újfn Rede (beszéd); « holla ~ újfn Hölle ~ g halja, agsz. hell, ósz. hell ja ; « brucca ~ kfn brücke (híd) ; « hutta ~ kfn hütte (sátor); « branna ~ kfn brünne (pánczél); « henna újfn Henne f. (> hano, Hahn)', « wulpa kfn wülpe (nőstényfarkas) ; kfn verse (Färse f = üsző, ünő) < ófn farro, far (= bika; « elbe és alb (tündér, vizi tündér) újfn Elfe; ófn and-lutti, andluzzi, kfn antlüzze, újfn Antlitz n; agsz.: bryf (híd) - ófn brucca, kfn Brüclce-, « ecf (éle, újfn Ecke), germ, ak-tő; « hell (újfn hölle, barlang); agsz.: hen (henne, tyúk); « nyt (haszon) ; agsz. : saecc (harcz) ; « ciex faxt, fejsze); agsz.: wylf (nőstényfarkas); óizl : nyt (haszon) ; óizl. : skel (fejkorpa) ; óizl. : skyn (belátás) ; óizl. : syn (tagadás) ; óizl. : lyf (orvosság) ; óizl. : klyf (szegély) ; óizl. : dys (sír-