Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

jesíteni, bízhatik benne, hogy bántódása nem fog esni. Mi is bízunk abban, hogy lelkiismeretes munkát végezve s föladatunknak megfelelve, kiváltságunkat eshetőleges ellentétes törekvések daczára is megtarthatjuk. Bizunk továbbá a szabadság nagy elvében, mely a közgyűléseken való szólásszabadság s az irodalom körében való sajtószabadság példájára a tudomány forrásaira nézve nem állít föl vámrendszert, s a tanulás és a tanítás terén is, jelesen a közoktatásügy fensőbb ágazatában, szabad mozgást biztosít az állami nyilvános vizsgálatokon nyújtott biztosítékok ellenében és ama korlátok között, a melyek a nemzeti élet egységének megóvására szükségesek s a melyeknek czélja ezenfölül csak a valláserkölcsi, állami és közművelődési tekintetben ártalmas vagy épen romboló természetű dolgok kiküszöbölésére irányulhat. Kiváltságunk különben sem példátlan, mert hazai tanintézeteink közt — mint ismeretes — a debreczeni református bölcsészeti akadémia, a melyen ez időszerűit a philosophián kívül a magyar, latin, görög s német nyelv és irodalomból tartatnak a tanárképzés követelményeinek megfelelő előadások,

1 ugyanily kiváltságban részesült, vagyis hallgatóinak — a közoktatásügyi miniszter rendelete alapján — ott töltött éveiket teljes egészökben beszámítják, más szóval ugyanolyan föltételek mellett bocsátják őket a középiskolai tanári vizsgálatokra, mint a magyar egyetemek hallgatóit. Gyakorlatiasabb irányú s a tanári sajátos hivatást szem előtt tartó, külön szervezett ilynemű intézetek Európaszerte egyre nagyobb számmal létesülnek, s már oly törekvések is észlelhetők, a melyek a tanárképzést az egyetemtől teljesen el akarják választani.

2 S viszont az egyetemeken, ezeknek bölcseleti karán, többfelé mutatkozik már az a törekvés, mely a tudósképzés mellett a tanárképzés irányát óhaj íj a az egyetemi tanárok előadásaiban is elsősorban érvényre juttatni.

3 A második ok, a mely miatt pannonhalmi rendi tanárképzőnkhöz ragaszkodunk, az a körülmény, hogy a tanárképesítő vizsgálatok eredményéből határozottan megállapítható, hogy intézetünk az ő czéljának megfelel. E vizsgálatok eredménye, ritka kivétellel, általában kedvező. Nem akarunk itt az 1883-iki törvény életbeléptetéséig visszanyúló részletes statisztikai adatokat adni ; elég legyen említenünk, hogy 1886 óta minden növendékünk másodéves tanárjelölt korában alapvizsgálatot, negyedéves korában szakvizsgálatot tesz, valamelyik középiskolánkban 1 L. Orsz. Középisk. Tanáregyesületi Közi., XLIII. 41. sz. (1910. jún. 23.) Hasonló kiváltságot élvez még a pozsonyi kir. jogakadémia, melynél szintén vannak egyes philosophiai tanszékek. 2 L. Die Vorbildung der Lehrer für das Lehramt. Von Dr. Wilhelm Fries. München, 1895. 123. 1. 3 L. Riedl Frigyes tanulmányát : Az egyetem reformjához. Budapesti Szemle, 1910. (406. sz.) 24—25. 1.