Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

ság tagjai közé egyetemi tanárokon kívül középiskolai tanárokat is ki kell nevezni ; mert bár nem tagadható, hogy az egyetemi tanárok közt is találkoznak olyanok, kik ismerik a gymnasiumi tanárok föladatát, de az igazság elve azt követeli, hogy a vizsgáló bizottságban tapasztalt gymnasiumi tanárokat is legalább egyenlő mértékben alkalmazzanak. Az ily vegyes bizottság egymást jótékonyan szabályozná és kiegészítené. A vizsgálat mértékét mindensetre bölcs mérséklettel kell alkalmazni. Valamint senki sem várhat négy évig tartó növekvés után a gyönge csemetéből — a természet törvényei ellenére — terebélyes fát, azonképen senki sem várhat a fiatal tanárjelölttől világra szóló tudóst, a ki szakismeretére nézve az egyetemi tanárral mérkőzhessék. Az imént ismertetett emlékirat fölterjesztését már csak kevés idő választotta el az új középiskolai törvényjavaslatnak parlamenti tárgyalásától. Ez alkalommal a főrendiház ülésén 1883. május 1-én Kruesz Krizosztom, pannonhalmi főapát, nagyszabású beszédet mondott, a melynek keretében a tanárképesítö vizsgálatról is szólva, mintegy összegezte a tanító szerzetes rendek tanárjelöltjeire nézve a kötelező egyetemi tanfolyamok hallgatása ellen fölhozható és az emlékiratban már említett érveket. S minthogy Pannonhalmán rendünknek megvolt már ekkor az életbelépő új törvény szellemében működő tanárképzője, a törvényjavaslat részletes tárgyalása alkalmával Kruesz főapátnak sikerült kivívnia azt, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszternek az ország színe előtt kifejezett nyilatkozata szerint intézetünk : azon hazai főiskolák közé tartozik, a melyeket a középiskolai törvény az egyetemek mellett tanárképzőkül elismer. Ez a szóbeli nyilatkozat azonban, bár Kruesz főapát óhajára a főrendiházi jegyzőkönyvbe is belekerült, még némi kétséget támasztott, úgyhogy a budapesti tanárvizsgáló bizottság elnöke még a törvény szentesítése után is, 1884. február havában azt követelte, hogy tanárjelöltjeink dolgozatot nyújtsanak be. a melylyel mintegy bebizonyítsák, hogy tanultak s a melynek megbírálása és elfogadása után folyamodhatnak csak a miniszterhez engedélyért, hogy vizsgálatot tehessenek. Kruesz főapát e törvénytelen és zaklató követelés ellenében egyenesen Trefort miniszterhez fordult,

1 a ki 1884. május 2-án kelt, 14127. sz. a. iratában szórói-szóra ezt mondja : «Nagyméltóságodnak f. é. febr. 27-ről 271. sz. a. kelt nagybecsű előterjesztésére a pannonhalmi szerzetes tanítóképző intézet növendékeinek az orsz. középiskolai tanárvizsgáló bizottság előtt tanári vizsgálatokra bocsátása tárgyában van szerencsém tisztelettel kijelenteni, hogy miután a középiskolákról és azok tanárai képesítéséről szóló 1883. évi XXX. t. cz. 61. §-ának 2. pontjában e szavak alatt: 1 Kruesz levelének (1884. feb'r. 27.) másolata megvan a főapáti irattárban, valamint Trefort válasza is ugyanott.