Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

tukban mindjárt eleve : «ünnepiesen kijelentik, hogy a középtanodai törvényjavaslatot, vagy helyesebben szólva, magát a törvényt, szükségesnek és ha helyes alapokon épült, akkor az országra nézve áldásnak tekintik; mert belátják, hogy csak ily törvény által hozható be az országos tanintézetekbe egyöntetűség, a nevelés és oktatásba helyes rendszer és így érhető el az óhajtott eredmény.» Értekezletükön történt megállapodásaikat az emlékiratban «módosítások» és «indokolások» alakjába öltöztetik, hogy így észrevételeiket szorosabban fűzhessék a törvényjavaslat szakaszaihoz. E helyütt tárgyunkhoz képest az emlékiratnak csupán azon részletét ismertetjük, mely a tanárképzés ügyére vonatkozik. Tudnivaló azonban, hogy időközben — még a szóban forgó emlékirat megszerkesztése előtt — a tanárképzés lényeges reformját indítja meg az 1880. évi 17396. sz. min. rendelet, melynek értelmében ezentúl a teljes tanári képesítés csak ötévi szakszerű készülés után nyerhető el. E mellett megmaradt az 1875. évi szabályrendeletnek az a pontja (2. §. 4. p.), mely az egyetemi tanulmányok hiányának magánúton való pótlását megengedi. Ezt a pontot alkalmazták akkor még a szerzetesrendi tanárjelöltekre, a kiktől utóbb az 1881. évi 11166. sz.

1 rendelet azt követeli, hogy az egyetemi tanulmányok pótlását önállóan készített dolgozattal mutassák ki, a mely, ha a birálat kielégítőnek mondja, házi dolgozatul is elfogadtatik. A miniszteri rendeletnek azon enyhe intézkedése ellenében az új törvényjavaslat 58. §. 2. pontja már azt kívánja, hogy mindaz, a ki a középiskolai tanárságra képesíttetni akar, igazolni tartozik, hogy —: a középiskolai tanfolyamok elvégzése után egyetemen vagy műegyetemen, vagy a jelen törvénynek megfelelő tanárképző tanfolyamon négy éven keresztül tanulta a saját szakjához tartozó tárgyakat. A javaslat ezen pontja az emlékirat szerint a szerzetesrendek irányában szigorú és nem méltányos, s azért pótló szakaszul azt kérik, hogy a szerzetes tanárjelölteknek addig, míg a hazai katholikusok saját tanárképzőt szervezhetnek: tekintve házi nevelésöket (studium domesticum) és a tanári pályára való 5 évi készülésöket, kivételképen engedtessék meg, hogy írásbeli dolgozat alapján tehessék le a képesítő vizsgálatot. Ezt az óhajukat azzal okolják meg, hogy a vizsgálattól egészen külön álló kérdés az, mely a készülésre vonatkozik, s ennek útját kár oly szűkre szabni. A tanítórendek tagjai — mondja tovább az emlékirat — egyúttal kath. áldozópapok, kik a szerzetesi és papi pályára való készülésben a gymnasiumi tanfolyamon kívül rendesen még öt egész évet

1 töltenek, s minthogy a tanári pályára való készülés az előbbivel együtt kezdődik, világos, hogy a szerzetesnövendékek czélszerű vezetés alatt s 1 Nyilván a noviciatust is beleszámítva.