Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

minden szükséges eszközzel ellátva, jó tehetség és szorgalom mellett a tanárképzés útján öt éven át elég messze eljuthatnak. A javaslat «más főiskolán» (?) töltött évet egyetemi évnek számít be. Miért nem akarják tehát beszámítani a szerzetes tanárjelölteknek is azt a négy évet, melyet a theologiai tanfolyam mellett saját tanszakukban való készülésre fordítottak, ha azonfölül még írásbeli dolgozattal is bebizonyítják, hogy kielégítő eredménynyel tanultak. Az emlékirat, azt tartván szem előtt, hogy esetleg majd a törvény betűjéhez szigorúan ragaszkodva, a négy évi egyetemi tanfolyam hallgatása általánosan kötelező lesz, ez ellen még anyagi vonatkozású es valláserkölcsi érvekkel is harczol. A négy évi egyetemi tanfolyam összezúzó teherként nehezednék a tanítórendekre,

1 másrészt a fővárosi igen költséges tanfolyamok végső eredménye a szerzetesrendekre nézve igen kétséges; mert nem tekintve, hogy egyik-másik rendtag egészsége a fővárosi légkörrel nem tud megbarátkozni, a fővárosi viszonyok talán még károsabb befolyással vannak az ifjú szerzetesek valláserkölcsi és papi jellemére. Az is kétségtelen, hogy a mai korszellem és a tudományoknak az egyetemen előadott egyes ágai nem valami kedvező állást foglalnak el a szerzetesi intézmény s általában a katholikus hitágazatok ellenében, már pedig az ilyen nagy hatalmakkal nem minden lélek bír győzedelmesen megküzdeni. Mindezzel azonban — az emlékirat szerint — korántsem akarják a tanítórendek fejei az egyetemeknek a rendtagoktól való látogatását kárhoztatni vagy mellőzni. Egyeseket eddig is elküldöttek az egyetemekre, s küldeni fognak ezentúl is ; de ezekre nézve azt a szabadságot kérik, hogy a tanulást ott folytathassák, a hol ez számukra otthon megszakadt, s a képesítő vizsgálatot letehessék, mihelyt a hiányt vagy hézagot pótolták ; a növendékek zöme azonban otthon készülhessen szakavatott vezető tanárok útmutatása mellett. Ennek két irányban is jótékony lenne a hatása: egyrészt a szerzetes növendékeket biztosabban és hivatásuknak megfelelőbb úton vezetné az óhajtott czélhoz, másrészt a vezető tanároknak alkalmat nyújtana arra, hogy nemcsak a tanítás, hanem a tudományok terén is kiműveljék magukat s tekintélyes 1 Az emlékirat még csak nem is gondol azon módozatra, hogy a tanárjelölt növendékeket a szerzetesi anyaházból a theologiai tanfolyamok áthelyezésével együtt a fővárosba telepítsék. Azért használja az «összezúzó teher» kifejezést, mert az otthon végzett négy évi theologiai tanfolyam után még négy évig tartó egyetemi tanfolyamra való küldést gondol. Egyébként már itt kell megjegyeznünk, hogy a theologiai tanfolyamoknak az anyakolostorból való kihelyezése minálunk, pannonhalmi benczéseknél, igen nagy akadályokba ütköznék ; mert a pannonhalmi főapát egyúttal főpásztor, kinek elkülönített egyházterülete és szentszéke van s ez utóbbi miatt a theologiai tanárokat mint rendszerinti központi szentszéki tanácsosokat nem nélkülözheti. Theologus tanárainknak a főapáti egyházkormányzás tűzhelyénél való alkalmazását még sok egyéb ok is kívánatossá teszi.