Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

jelölteket, a kik a pannonhalmi főiskola tanáraiként vannak kiszemelve, a végett, hogy a tanári vizsgálat letétele után magukat még tovább is képezzék, a doktorátust letegyék s az egyetemi viszonyokkal behatóbban megismerkedjenek». A rendi káptalant megelőzőleg foglalkozott a főiskola áthelyezésével s az imént említett bizottsági véleménynyel a rendi káptalan tanügyi bizottsága is és 1901 augusztus 26-án Francsics Norbert bizottsági elnök és Acsay Ferencz győri házfő és főgymnasiumi igazgató indítványára a júniusban tanácskozott bizottságnak kimerítő s alapos jelentéséért köszönetet szavazott, javaslatához hozzájárult és kívánta a tanárképző fönntartását ... Az értekezlet egyszersmind a pannonhalmi tanárképző tanári karának elismerő köszönetét nyilvánította. A rendi káptalan a következő napon tartott ülésen a tanügyi bizottság megállapodásait a maga részéről is helyeselte, a tanárképző intézet fönntartását kívánta és az intézet tanári karának sikeres, buzgó működéséért köszönetét nyilvánította. Valóban kár is lett volna azt az intézetet megszüntetni, mely arra az eredményre hivatkozhatott, hogy, míg 1872-ig, mikor — a főapátot és apátokat nem számítva — 133 rendtag közül mindössze 19 tett vizsgálatot, a káptalan idején, a főapátot s apátokat most sem számítva, 151 rendtag közül 98 okleveles középiskolai tanár volt.

1 A gyarapodás pedig azóta sem szűnt meg s ma a Rend 154 áldozópapja közöl 124 a gymnasiumi tanításra okleveles. A tanárképzőn előadott tárgy ah csak a legrégibb idejében voltak függetlenek a külső beavatkozástól. Mikor Pannonhalmán repetentia formájában megkezdődött a tanárképzés, ez mindössze sem terjedt többre, mint a humaniórák ismétlésére. Ehhez képest a III. évi bölcselet jelentékeny haladás volt. Mikor ez Bakonybélből Pannonhalmára került, paedagogia, aesthetika, szónoklattan, latin írók értelmezése, a prózai stilus tanulmányozása, a humaniórák ismétlése s ezzel kapcsolatosan vers- és költészettan, görög és római régiségtan voltak a tantárgyak. A modern tanárképzés behozatalával a rendi tanárképzésnek is ugyanazon keretek, szakcsoportok közt kellett haladnia, mint a melyeket az állami rendeletek szabtak meg. Az összes szakcsoportokra azonban sohasem voltak jelöltek. Említettük, hogy az első szaktárgyak, melyeket a növendékeknek kijelöltek, a természettan, természetrajz, történelem s a philologia voltak s miután a paedagogia a rendes tárgyak közé került, megindulhatott a vizsgálatra készülés. 1870—-1883 közt természettan—mennyiségtan, történelem—földrajz, ó-klasszikus irodalom és nyelvészet, bölcselet—latin, 1 Káptalani iratok, 1901., a főapáti irattárban.