Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre
Nem is a tanárképző működésének sikertelensége volt az oka, hogy az 1901-i káptalan számára kitűzte a főapát azt a feladatot, hogy érdemlegesen foglalkozzék azzal a kérdéssel, vájjon fennmaradjon-e továbbra is Pannonhalmán a theologiával kapcsolatos tanárképzés, avagy talán vigye a Rend mindkettőt a többi tanítórend] példájára Budapestre, 1 hanem az a körülmény, hogy a Csáky Albin gróf vallás- és közoktatásügyi minisztertől 1894-ben 6 évre adott engedélyt, mely szerint a Rend tagjai tanári oklevél alapján bölcseleti doktoratusra mehetnek, W] assies Gyula miniszter a tudomány-egyetem bölcseleti karának kedvezőtlen informátiójára, melyben a pannonhalmi tanárképzőre is utalás történt, nem hosszabbította meg, hanem visszavonta. A főapát attól tartott, hogy a doktoratus további engedélyezésének megakadályozasara beadott kari vélemény eshetőleg a tanárvizsgálatok alkalmával is érezhető lesz, a növendékek nehézségekkel fognak találkozni s ez vezette, midőn a tanárképző sorsát megbeszélés tárgyává tette. Mielőtt a rendi káptalan elé vitte volna az ügyet, június 22-én Kroller Miksa főmonostori perjel elnöklete alatt Vojnits Döme alperjelt, Mórocz Emilián noviciusmestert, Öcsényi Anzelm dr., Palatin Gergely, Hajdú Tibor dr., Zoltvány Irén dr., Malatin Gotthárd főiskolai tanárokat és Kardos Czelesztin dr. főapáti titkárt, a főiskola volt tanárát bízta, meg, hogy tanácskozván a főiskola Budapestre helyezéséről, neki véleményt adjanak. A kiküldött bizottság június 24-én és 26-án foglalkozott a kérdéssel és mérlegelvén a rendi tanárképző szép sikereit, azokat az erkölcsi okokat, melyek kívánatossá teszik, hogy a rendi növendékek nevelése a főmonostorban történjék, számba vévén, hogy itt a tanulmányok ellenőrzése könnyebb és biztosabb, hogy a tanárvizsgálatok nyilvánosak, tehát már csak ezért sem fognak a kérdező tanárok méltánytalanok lenni s mivel minden hasznos jog fönntartandó, míg csak oly veszedelemtől nem kell félni, a mely bekövetkezése esetén károsabb lenne, mint a jog fönntartása, a következő egyhangú határozatot hozta: «Főiskolai intézetünk, nevezetesen mind a theologiai kar, mind pedig a szorosan vett paedagogium vagyis tanárképző Pannonhalmán fenntartandó. Kivételesen, a mennyiben körülményeink engedik, egyes növendékek, főleg a reáliákból készülők, az egyetemre küldendők ; valamint szintén — tekintet nélkül a szaktárgyakra — egyetemre lehetne küldeni oly IV-ed évet végzett s tanulmányaikat már befejezett tanár47, sikerrel vizsgázott 42 ; szakvizsgálatra jelentkezett 29, sikerrel vizsgázott 25 ; paedagogiai vizsgálatra jelentkezett 13, sikerrel vizsgázott 12. — 1890 —1900 közt alapvizsgálatra jelentkezett 68, sikerrel vizsgázott 57 ; szakvizsgálatra jelentkezett 56, sikerrel vizsgázott 54 ; paedagogiai vizsgálatra jelentkezett 61, sikerrel vizsgázott 53. 1 Főapáti irattár IV/a.