Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

beszélgetést folytatott Eötvös József báró vallás- és közoktatásügyi miniszterrel s ekkor arról értesült, hogy a miniszter a' gymnasiumokba be fogja hozni a szakrendszert, a tanári állásokat concursussal fogja betölteni

1 s megfelelő képzettség esetén kinevez ugyan benezést is tanárnak, arról azonban szó sem lehet, hogy egyes gymnasiumok egy bizonyos szerzethez köttessenek s az eddig benczés gymnasiumoknak tanárokkal való ellátása a Rendnél maradjon. A miniszter azt is kijelentette, hogy a többi magyar tanító rendről egyáltalán nem hiszi, hogy fönntartható legyen, a benczéseket azonban olyan tudós rendnek, Maurinus-congregatio-félének fönn akarta tartani s bízott benne, hogy ez sikerülni fog, mivel historikus szerzet, a nemzettel Összeforott, tanult s a világnak bajt nem szerzett. «Mindezekből csak azt tanulhatjuk, írta a főapát a beszélgetésről készített följegyzése végére, hogy tanítói rend megszünendünk lenni, ha a miniszter terveit végrehajtja és hogy a szent szerzetnek reménye vagyon megmaradására, csakhogy más destinatiója leend, melyen Istennek és a nemzetnek szolgáljon».'

2 Az események keresztezték az Eötvöstől tervezett változtatásokat; a mi azonban a gymnasiumokba beviendő szakrendszert illeti, az mégis megvalósult s ezzel összefüggően átalakult a tanárképzés : a már 1849-ben nyomtatásban megjelent Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Oesterreich, az osztrák tanárképzésnek 1849-i felségrendelettel megszabott módjai nálunk is kötelezővé tétettek. A nyolcz osztályúvá fejlesztett gymnasiumokba behozott szaktanítás, a szakismerethez fűzött tanári képesítés elvének kimondása lehetetlenné tette a Pannonhalmára szánt tanárképző felállítását. Igaz, 1852 július 15-én még olyan szándék látszik, mintha a tanárképzőt fölakarnák állítani, mivel — meg nem okolva, miért választottak ily beosztást — kimondották, hogy a III. évi philosophia vagyis a tanító pályára készülő év a bevégzett II. évi theologia után legyen,

3 de Rimely főapát további kormányévei alatt sem tanára, sem tanítványa nem volt a III. évi bölcseletnek, vagyis a tanárképzőt még csak meg sem próbálták fölállítani. Nem tartozik főiskolánk történetéhez azon sok nehézségnek ismertetése, mely a következő években a Rendre szakadt, hogy intézeteit tanárokkal elláthassa. A bécsi, prágai, krakói meg lembergi tanárvizsgáló bizottságok elé nem akartak menni a rendtagok, azt meg hiába sürgette a főapát, hogy Magyarországon is állítsanak föl tanárvizsgáló bizottságot. Az 1856 márczius 9-i pannonhalmi tanulmányi gyűlésen 1 V. ö. Klamarik János : A magyarországi középiskolák ujabb szervezete (Budapest, 1893.) 17. 1. 3 «1848. Pestini. Collatio archiabbatis cum Josepho barone Eötvös ministro cultus super sorte Ordinis.» Rimely főapát följegyzése a pannonhalmi rendi levéltárban. 3 j],. i. 64. 1.