Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

Simon Zsigmond, főmonostori perjel ajánlotta, hogy a theologia utolsó évét végző növendékektől előzetesen meg kell tudakolni, miféle tárgyakhoz volna kedvük, hogy így azután még mint növendékek foglalkozhassanak a tanárvizsgálatra való készüléssel,

1 de nem látjuk, hogy ennek a fölszólalásnak foganatja lett volna. De nem is lehetett, míg az országban tanárvizsgáló bizottság nem volt. Ezt pedig a főapát hiába sürgette; sőt 1859 február 11-én azt a feleletet kapta, menjenek a növendékek Bécsbe vagy Prágába vizsgázni, mivel Magyarországban alkalmas férfiak hiányában nem is fognak vizsgáló bizottságot szervezni !

2 Ettől fogva bizonyos fásultság mutatkozik Pannonhalmán a tanárképzés ügyében. A tanulmányi üléseken szót sem ejtenek róla, Rimely főapát a vizsgálatoktól való fölmentések kieszközlésével pótolja a tanári létszámot

3 s akkor sem lett lelkesebb a hangulat, mikor az 1862 augusztus 20-i rendelet a pesti egyetem mellett fölállított bizottsághoz utalta a rendtagokat a tanári vizsgálat letétele végett.

4 A rendi tanárképzésben Kruesz Krizosztom dr. főapátsága alatt történt meg a döntő fordulat. Alig foglalta el Kruesz főapáti székét, mint minden téren, itt is megkezdte reformáló munkásságát. Az 1866 február 28-i tanulmányi gyűlésen kijelentette, hogy a Rendre életkérdésnek vallja a szakiránynak mielőbb történő fejlesztését, melynek legszükségesebb, egyszersmind leggyümölcsözőbb hatásául tekinti a tanári vizsgálat letételét. Tárgyanként elővevén, rajzolta, mily könnyű a vizsgálat letétele és csodálkozását fejezte ki rajta, hogy mindeddig semmit sem tudott a Rend fölmutatni. 0 úgy gondolta, meg kell osztani a vizsgálatot: a növendékek a theologia III. évének elvégzése után tegyék le az algymnasiumi oktatásra képesítő vizsgálatot.

5 A vizsgálat letevésének azonban föltétele volt: a növendékeket be kellett vezetni a szaktanulmányokba. E végből a főapát megbízta a pannonhalmi hittudományi és a gymnasiumi osztályokban működő tanárokat, tegyenek neki indítványt, miként lehetne az elmaradt állapotokon segí1 Jk. 1. 92. 1. 3 Proto Collum correspondentiarum cum statu ci vi Ii. 3 Hogy ez meglehetősen általános jelenség volt, v. ö. Lutter Nándor : A magyarországi katholikus gymnasiumok jövendő szervezésére vonatkozó javaslat (Pest, 1862.), 41. 1. 4 Pedig egyesek részéről hangzott el figyelmeztető szózat s 1863 ápril 9-én Vagács Czézár és Stern Pál dr. tanárok, midőn a főapát figyelmét a növendékség jobb nevelésére fölhívták, káptalantartásra sürgették, a tanárképzés elmaradottságára is utaltak : «Avagy csak egy pontot is, a tanári vizsgát említve, nem szükséges-e tüzetesebben kijelölnünk és meghatároznunk azon tényezőket, melyek e tekintetben kellő biztosítékot ígérnek? Nem félő-e, hogy e késedelmezésünk miatt tanáraink más, világi rendűek által, kik közöl már néhányan le is tették vizsgájokat, túlszárnvaltatnak ?» Másolat a noviciusmesteri irattárban. 5 Jk. I. 151. 1.