Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

Befejezés

az ófn -rich képző is, meg az északi -skipi-, mely valószínűleg maga már umlautos szó : -skapi > skepi > skipi. Befejezés. 128. Ezzel elvégeztük föladatunk positiv részét. Kutattuk az ősgerm. i-umlaut-ot az ősgerm. ill. idg' szóhangsúly szempontjából. Ezen kutatásunkban a következő eredményekhez jutottunk : 1) umlaut-ot szenvedő gyökérvocalis az idg- és ősgerm-ban a szó főhangsúlyát nem viselte ; — 2) ezt a legtöbb esetben — (66, 78, 80, 84, 88, 91, 95, 97, 101, 104, 111, 121. §§.) — az inducáló i-(j) elem viselte. Ez kivétel nélkül áll a germ, i-umlaut legősibb processusánál, midőn idg thematikus elem inducálja. 3) Ha nem az inducáló elem viselte a szó főhangsúlyát, akko evvel egy képzővé egyesült más magánhangzó. 4) Az ősgerm. i-umlaut ennélfogva az idg szóhangsúllyal valószínűleg okozati összefüggésben áll, mert nem lehet puszta véletlen dolga, hogy ezen umlaut kifejlődése összes eseteiben (fokozásét kivéve) i d g ill. ősgerm. szóvégi főhangsúlylyal találkozzék. Az állandó találkozás e tényén alapszik tehát azon föltevésünk, hogy a germ, umlaut regressiv irányának egyik nyelvi oka az idg ill. (a germ, hangsúlyeltolódás előtt) az ősgerm. általános vég hangsúly ban keresendő. Ezen tényt, a szóvég főhangsúlyát a fokozás kivételével, a germ, i um la ut összes eseteiben sikerült kimutatnunk. Ez nyújtja tehát magyarázatát annak is, hogy miért regressiv irányú az umlaut, miért az erősen hangsúlyozott hang hasonul a későbbi germ, időben egy másik, egy kevésbbé hangsúlyoshoz. 129. Azonban vannak e fölfogásnak látszólagos nehézségei is. Ezekről akarunk még befejezésképen tárgyalni. 1) Nem egyedül az idg erősségi hangsúly lehet nyelvi oka a regressivitásnak, hanem az i(j) elemek hangphysiologiai minőségében is keresendő, talán a zenei hangsúlyban is ? 2) Ha az i-umlaut regressiv voll át az idg hangsúlyból magyarázzuk, akkor a többi germ, magánhangzóhasonítás visszaható iránya és az idg hangsúly közt szintén kellett lennie összefüggésnek. 3) A speciális német umlaut kifejlődését az inducáló elem hangsúlya (= mellékhangsúlya) nemhogy elősegítené, hanem inkább hátráltatja. 139. A mi az első pontot illeti, könnyű a felelet. Hiszen a mi hypothesisünk egyáltalában nem zárja ki azt, hogy az erősségi hangsúly mellett más nyelvi tényezők is ne szerepeljenek. Sőt nagyon is valószínű, hogy az umlaut és regressivitásának okai közt szerepel a zenei