Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

A germ. i-umlaut egyes esetei az idg szóhangsúly szempontjából

nasalis hatása alatt) -inha is -inga alakot öltött már az ősgerm-ban. Bahcler szerint (166. o. jegyz.) ezen képző előtt csak az agsz. nem fejlesztette ki teljesen az umlautot, míg az ófn ill. kfn és az óészaki az egész vonalon kifejlesztette volna : «Durchweg tritt umlaut ein im alt- resp. mittelhochdeutschen und im altnord. bei ingr.» Ez azonban mint látni fogjuk, a németre nem áll egészen. 115. Ide tartozó, umlautot mutató germ, képzések: agsz. : ftyming = szökevény ; « lytling — gyermek; « dyrling = kedvencz ; « cyning = király ; « cnœpling — ifjú; « goedeling — bajtárs. óé : vitrinqr \ . ,. ( bölcs ember, okos ; « spekmgr > « veslingr = szegény ember; « mildingr = bőkezű, adakozó ; « hildingr = hős, vezér; oé : nifnngr — irigy, rosszakaró, hűtlen, pártos ; « snilingr — hős, bátor, vitéz, gyors ; « birtingr = egy halfaj ; « goedingr — hős, vezér, nemes ; « gemlingr = egyéves birka ; « vetringr = egyteles ; « boesingr = gyermek elűzött anyától ; « blendingr = fél ember, fél óriás. A németben is elég gyakori képzés. De mivel még mellékhangsúlyt viselt, az -ing képző és így a gyökérszó taggal még nem képez phonetikai, exspiratorikus szoros egységet, azért valamivel nehezebben és későbben lép föl a németben ezen képző előtt az umlaut. De talán az alapszó gyakori umlautnélküli alakja is lehet ennek az oka. Ép ezért az újfn-ben is csak az -ing, -ling gyakran előforduló képzéseinél van umlaut : éröííingen, Tübingen, .Sehlingen, Aidlingen, Häuptling, Klügling, Schützling, Zögling, Höfling, Schüchtling, Sträfling, Säugling, Sprössling, Jüngling, Spätling, Wüstlinge Fäustling. Azonban a következő képzések már a kfn-ben fejlesztették ki az umlautot: ófn hctring, kfn hoering = héring; kfn berting (< bart) bajszos, szakállos ; kfn gemsing (zerge-alalm) < gamz ; ófn snurring > snürring = scurra m. tréfáló színész ; kfn hemeling ( < hammel) = birka, ürü; kfn helsling (< hals) = nyakravaló, kötél; kfn: küning (< kuni) — király; fündeling — lelenczgyermek; Sperling = spar = veréb. Befejezzük az -ing-, (il)ing- képző tárgyalását azon végeredménynyel, hogy nagyon valószínű, a mint az előző §-ban láttuk, a képző i-elemének ősgerm. ill. idg szóhangsúlya, s ez megérteti uralkodó, más hangzókra ható, umlautot inducáló erejét.