Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

A germ. i-umlaut egyes esetei az idg szóhangsúly szempontjából

11. Az -ig — képző 116. második részét az előbbi képző -g- elemével közös eredetűnek szokták venni. Brugmann (Grr. II, 1, 244. és 255. old.) kétféle -ig képzőt vesz fel a germ, számára : 1) egy idg -qo képző bővülését i- tövek thématikus i- tővégével: -iqo- 2) és egy idg -igo- képzőt, mely nemcsak i- tövekhez járult, hanem általános használatú volt, sőt az ősgerm. -igo-1 is lassankint kiszorította. így tehát a germ, -ig- képző idg -igo-ra vezetendő vissza. A germ-ban igen gyakori képző a melléknevek alkotására. A gótban is sokszor előfoydul, de ez közelebbről nem érdekel most bennünket. — Az umlaut-ra vonatkozólag nem ismeretlen ennek kifejlődése sem az északi, sem a nyugati germ.-ban; de következetesen csak az -i-tövü névszókból képzettek fejlesztették ki, míg a többi -i^-képzés ezt az alapszó umlaut nélkül alakjának gyakorisága miatt nem tehették meg. Kluge (Nom. Stammbildung 205. §.) szerint csak az elszigetelt képzéseknél fejlődött volna ki : «Mit umlaut : vergleiche die isolierten ags. by sing, dysing, ahd entrig.» -— Azonban ismétlem: az umlaut ki nem fejlődésének még fontos kelléke, a szó exspiratorikus egysége. A germ, -igpedig mellékhangsúlyával kettészakítja az exspiratió egységét és így hátráltatja a szó e két részének hangszínezeti összeolvadását, hasonulását. Helyesen jegyzi meg Willmanns (II, 351. §.), hogy a kfn és újfn -ig képzéseknél azért marad el oly gyakran az umlaut, mert ebben az újfn és kfn -ig-ben az ófn. -ag- is összesett. Miként -ag- létezésekor ilyen -ig-ag- végű melléknevek hol umlautosok voltak, hol nem, a szerint a mint -ig vagy -ag volt a képzőjük; úgy ezen kétféleség az umlautra nézve később, a képző összeolvadása idején is csak megmaradt. Innen tehát az újfnémet -ig képzések hol umlautosak, hol nem azok. — Az északiban e képzőnek -u- hangzós alakja lett általánossá, s ezért iumlaut ezen képzéseknél nincs. Az ófn kivételével a többi nyugati germ, sem igen ismeri. Ilyen képzések: agsz : bysig = szorgos ; « dysig — oktalan; « croeftig — erős, hatalmas; ófn : enstíg = kegyes, kedvező ; zuchtig — kfn züchlic — illedelmes ; suhtig — kfn sühtic = beteges ; ófn: kumftíg « kümftic — jövendő; « mahtig « mehtic — erős, képes, hatalmas ; « kräftig « kreftic — erős ; « mouTfáig « miiedig = müssig - ráérő ;