Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

Az umlaut regressivitásának psychophysikai megokolása

ban nem; sajnálom, hogy nincs kezemnél első kiadás, talán a szerint mégis igaza van GombocznaJc. De a második kiadásban (429. o.) így okoskodik Wundt : «bei ihnen (t. i. bei den regressiven Kontaktwirkungen) ist die Artikulationsempfindung der in der Lautkomplikation dominierende Bestandteil, neben dem zwar der akustische, ver­möge seiner innigen Assoziation mit jener Empfindung, nicht fehlt, aber doch verhältnissmässig zurücktritt». Nem áll tehát Gomboez azon állítása, hogy Wundt szerint csak a mozgásérzet szerepelne a regressiv, hátraható illeszkedésnél; az acustikai képzet hatása aránylag háttérbe lép, de azért Wundt szerint nem hiányzik. Ugy hiszem, nagyon fontos igazság Wundtnak ezen okoskodásából levont következtetése, hogy innen érthető, miért esnek a mássalhangzók inkább a regressiv hasonítás hatása alá, míg a magánhangzók ezért mutatják nagyobbrészt a progressiv hasonítást : a Hieraus erklärt es sich, d ass die regressive Wirkung bei den Assimilationen vorzugsweise die für die Bewegungs­empfindung deutlichsten Lautelemente, die Konsonanten, die progressive die akustisch wirksamsten, die V o k a le, trifft». Annál feltűnőbb akkor, hogy a germ, umlaut mégis regressiv, jóllehet az első magánhangzó acustikai erejét még a germ, hangsúly is nagyon emelte ; mégsem ez hat a következőre, mint az uralaltáji magánhangzó­illeszkedésnél, hanem fordítva. Ez a nehézség is kötelességünkké teszi e téren és ez irányban a további kutatást. És e kutatásnak elsősorban a hangphysiologiára kell támaszkodnia, mert a lélektan egymagában — a mint láttuk — nem képes a hasonulás irányának okát adni. Következő pontokban lássuk tehát a regressivitás hangphysiologiai megokolását. 53. Míg Wundt inkább lélektani téren marad, addig megfigyelései alaposak, elfogadhatók. De már a regressiv vagy progressiv irányról adott tisztán physikai megokolását, magyarázatát el nem fogadhatjuk. «Wie die ... psychische Wirkung eines Lautes stets eine zweiseitige ist, ebenso hat jeder eine rückwärts und eine vorwärts gerichtete physische Wirkung, die von der Einübung bestimmter Lautverbin­dungen abhängt.» 1 «Ganz abgesehen von dem Vorauseilen der Vorstellungen, stellen sich also schon infolge dieser mecha­nischen Einübung oft verbundener Bewegungen die Sprachorgane bereits auf einen kommenden Laut éin, während der gegenwärtige eben erst ausgesprochen wird. Damit tritt dann von selbst... eine Angleichung des gesprochenen Lautes an einen fol­genden. .. ein.» Tehát a regressivitás physiologiai oka — Wundt szerint — bizonyos gyakori hangkapcsolatok mechanikus begya­korlásán alapszik. Innen van, hogy a nyelv bizonyos hangok ejtése­kor megszokás folytán már készül olyan hang ejtésére, mely a gyakori i Már Wundtnál dült betűkkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom