Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

parancsolta a fuvolásnak, a ki a dőzsölő tanyának lelke volt, hogy zendítsen rá az addigi ária után dór dallamra, mire azok a dal hatása alatt magokra eszmélve, elhányták koszorúikat és szégyenkezve széledtek el haza. Némelyek meg fuvola mellett a korybas-papok módjára őrjöngenek és üvöltenek:

1 ekkora külömbséget tesz az, hogy egészséges v. romlott zene tölti-e el valónkat! Azért azt a zenét, mely manap dívik, ép oly kevéssé szabad élvezni, mint bármely undokságot. Pedig én a magam részéről szégyenlenéin eltiltani, hogy valaki ne keverjen a környező levegőbe oly illatot, mely jól esik szaglásának, s magát is eltölti illatárral. — Hát arról mit szóljon az ember, hogy tilos az ízléssel és tapintással járó élvezeteket hajhászni? Ugyan mit egyebet, mint azt, hogy ezek az érzékek belekénvszerítik a folyton velők vadászókat, hogy barmok gyanánt hasukhoz nyűgözötten éljenek?! Egy szóval a . testet teljességgel meg hell annak vetnie, a ki nem akar az élvezetekbe, mint valami pocsolyába, temetkezni s csak annyit szabad részül juttatnia neki, a mennyi Platón'

2 kifejezése szerint a bölcseség birtokában levőknek segítségképen szükséges. E tekintetben Platón egyezőt mond Szt. Pállal,

3 a ki sürgeti, hogy ne gondozzuk testünket a testi vágyak szolgálatára. Ugyan mit is különböznek olyanok, a kik a test csinosításán fáradoznak, a testet felhasználni akaró szellemmel pedig, mint értéktelen valamivel, nem gondolnak, azoktól, kik a műszereket csak alkalmazni tudják, de az alkalmazás módjának mibenlétével már nem gondolnak ? Épen ellenkezőleg tehát (a testi vágyakkal) — meg kell a testet fenyíteni és fékezni, mint valami indulatoskodó fenevadat, s a lélekbe onnan átszármazó szenvedélyek kitöréseit is az észszel, mint korbácscsal, csendre bírni, nem ám szabadon ereszteni az élvezet gyeplőjét s tűrni, hogy az észt, mint (gyámoltalan) kocsist, száguldó és féket nem tűrő lovak ide-oda vonszolják. Érdemes dolog eszünkbe juttatni Pythagorást,

4 a ki így szólt egyik tanítványához, ki a folytonos táplálkozástól elhízott : ugyan már nem hagysz fel abbeli törekvéseddel, hogy még súlyosabb börtönt

5 készíts magadnak? Állítólag Platón is, előre látva a testiség káros hatását, szándékosan szemelte ki magának az Akadémiát,

6 mint egészségtelen helyet Attika földjén, hogy ily módon a 1 V. ö. a mohamedán derviseket, a kiknek tánczoló és üvöltő mutatványai látványosság számba mennek a keleti városokban. A korybas-nevű papok Kybelé papjai ; ezekkel egyformák voltak Dionysos kísérői, a Bakhansok. 2 Phaidón 69., Politeia II, p. 363. D. stb. s Epist. ad. Rom. 13, 14., ad Galat. 5, 16. 4 Stobaios Platón nyomán beszéli Pythagorásról (Beszélgetései 77.). 5 A pythagoreusok és platónikusok nevezték börtönnek a testet. 6 Ez csak későbbi kitalálás v. ráfogás, de már Ailianos (Poikilai Hist. IX, 10) is közli.