Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

A tartalmi kérdést még könnyebb eldönteni. A középiskola nem hittani, hanem fele-részben humanisticus, fele-részben reális szakokból álló intézet, a melyben tehát nem a theologiai művek, sem a mintákul nem szolgálható krónikák, vagy egyéb szakbeli naiv könyvek lehetnek irodalmi és művelődési alapvetőink, hanem azok az ókori müvek, a melyek alapján indult meg az európai irodalom s igazodott el újra meg újra a romanticismus koráig. Magok a papi iskolák, a szemináriumok sem szakadhatnak ki az európai és nemzeti közösségből az egyoldalúság vagy hasznavehetetlenség vádja és veszedelme nélkül: különben nem tekintik sehol növendékeik képzettségét egyenlő fokúnak az állami vagy világi intézetekével ! Ki is biztosíthatja a növendéket arról, hogy idő folytán nem kell átlépnie világi pályára ?... Azért ma, mikor a hittan külön tárgyként szerepel iskoláinkban, — nem úgy, mint a jezsuiták iskoláiban, a hol nem volt külön tárgy a hittan, hanem a vallási gyakorlatok közé vagy az egyes tárgyak körébe volt iktatva, — akárhogyan, de helyet kell szorítani a szentatyák műveinek, ha csak fordításban is, még pedig a hittani órák keretében, miként nálunk Titz és mások hittani könyveiben látjuk, a külföldön pedig már régóta dívik. De a mi fő, az eredeti források alapján tanító intézetekben, a theologiai főiskolákon, volna igenis helyök a szentatyáknak s általában a keresztény irodalomnak, a minthogy a külföldön el is látták már kath.

1 és protestáns tudósok intézeteiket ez irányban alkalmas bevezető könyvekkel. Ugyanígy kell eljárni a történelmi s jogi szakon is! Könnyű mondogatni, hogy ezt is, azt is tanítsuk a gymnasiumban, a mit az egyetemen kellene és lehetne elvégezni azon az alapon, a melyet a középiskola vet nagy fáradsággal az egyetemi tanulmányok számára; de hol az idő s az elmélyedéshez szükséges kedv és szorgalom a gyermek-iljakban, mikor még az egyetemi polgárok is csak haszonért,

2 robotban és bizonyítványért dolgoznak ? !... Divattá lett azonkívül már jó ideje minden eredménytelenségért a szegény 1 Ilyen pl. a Rauschené (Bonn) stb. 2 V. ö. Riedl idevágó czikkét a Budapesti Szemle 1910. évf. A középiskola felelős a munkásságáról : tanító, nem előadó intézet, mint az egyetem. Nem tudja az, mit kíván, a ki utopiákon töri a fejét. A középiskola sok tekintetben taposó malom : lelkesíthet ugyan, de első feladata a reális szakokból is, a humanusokból is a tudás, az eredmény biztosítása ; már pedig ehhez idő kell, mert lassú munkát kíván. Négy év alatt hogy' gondolhatunk Wilamowitz görög olvasókönyvének használatára s két év (7—8. oszt.) alatt, a melyekből az egyik jóformán az érettségire való ideges készületben telik el, Homéros 48 énekének bemutatására? miként Yértessy Dezső a minap (Tanári Közi.) kívánta! Tőlünk csak jó alapot várhatnak, egyrészt a nyelvészethez, a melybe a görögnyelvi tanítás a legjobb bevezetés, másrészt a görög remekek további olvasásához, s ez nagyobb eredmény, mint a görög-pótló magyarnyelvű olvasmányai, a melyekhez nem kell más, csak kedv vagy a nehezebb munkától való irtózás.