Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

FŐISKOLÁNK A HAZAI TANÁRKÉPZÉS SZOLGÁLATÁBAN. 15 • nevet szerezhessenek maguknak. A hazai tudományosságnak épen nem árthat, ha több góczpont képződik országunkban, a melyek egymásra irányítólag, buzdítólag avagy kiegészítőlég, de mindenesetre csak jótékonyan hatnak. Az emlékirat végül azon óhajnak ad kifejezést, hogy a vizsgáló-bizottság tagjai tudományos nézeteik mellett kérdezésök alkalmával legyenek figyelemmel a szerzetes növendékek vallásos érzületére és meggyőződésére ; másrészt óhajtandó, hogy a tanárjelöltek számáraszorosabban kijelöltessék a vizsgálati tananyag, a mit különösen megfelelő tudományos vezérkönyvek használatával lehetne elérni, a mi sokféle szeszélynek és zaklatásnak állná útját; mert nagy baj úgyis, hogy a leendő gymnasiumi tanárt egyetemi tanár ítéli meg, a ki a mellett, hogy nagyon könnyen belemerül a föltevések homályos ködébe, abba a hibába is vajmi könnyen beleeshetik, hogy túllép ama határokon, melyek a gymnasiumot az egyetemtől elválasztják. A szerzetes tanítórendek fejeinek ezen emlékiratban foglalt kívánalmait a magyar katholikus főpapság is pártfogásba vette. A következő év elején, 1882. febr. 2-án, Haynald Lajos érsek mint az ország herczeg-prímásának meghatalmazottja s a magyar püspöki kar tolmácsa a képviselőházi bizottsághoz egy beadványt intézett,

1 a melyben a bizottsági tárgyalás alatt álló középiskolai törvényjavaslatnak a magyarországi katholikus egyházra nézve fölötte sérelmes szakaszait előkelő, higgadt hangon, de egyszersmind erélyesen és hatalmas érvek lánczolatában teszi szóvá. így nevezetesen czáfolja azon elvi fölfogást, mely a katholikus középiskolákat a más vallásfelekezeti iskoláktól .államjog-gyakorlati tekintetben sérelmes módon akarja megkülönböztetni. Ennek ellenében egyenjogúságot követel a közoktatásügy egész vonalán, s így a tanárképzés tekintetében is. A törvényjavaslat az autonómiával biró protestáns és egyéb felekezeteknek meg akarja adni a jogot, hogy a saját intézetükben alkalmazandó tanárokat maguk képezzék és képesítsék, más szóval tanárképző tanfolyamokat maguk állíthatnak, képesítő vizsgáló-bizottságokat a saját kebelükből alakíthatnak, s az ily intézeteknél nyert tanárképesítő oklevelek állami érvényűek lesznek. Mindezt a törvényjavaslat nem adja meg a katholikusoknak, hanem a jogokat a minisztériumra ruházza. A felekezeti tanárképzés — Haynald szerint — nagyfontosságú,

2 s 1 E beadvány külön czím nélküli, 13 ívrétü lapra terjedő nyomtatvány, mely «Tisztelt Képviselőházi Bizottság !» megszólítással kezdődik s a következő aláírással végződik : Budapesten, 1882. február 9-ikén. Dr. Haynald Lajos s. k., kalocsaibácsi érsek. 2 Érdekesnek tartom itt Haynald kijelentése mellett Szász Károlynak szavait idézni, a ki Tompa Mihály mély vallásos érzéséről szólva, ezt mondja : «Akkoriban még a református középiskolában inkább uralkodott ez az irány, mint ma; mikor a