Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

vezetője a szaktanár vagy meghívott idegen méltóság volt. A viták tárgyai ilyesfélék: de visione beatifica, de sacramentis in genere, de scientia Dei, de Deo volente et prohibente (1724); de iure et iustitia (1732); de gratia (1733); de Deo (1753), ex universa theologia (1770.)

1 A XIX. század elejétől fogva a hittudományi oktatásban is szokásossá lettek a félévi vizsgálatok. A vizsgálatok ideje összeesett a bölcseleti tanfolyamok s a novieiatus vizsgálataival, tehát kezdetben átlag áprilisban s augusztusban tartották őket. 1830 tájától február és július volt az idejök. 1875 után a második félévi vizsgálatokkal júniusban végeztek. Mikor azután az 1881—1882. iskolai évvel az első félév vizsgálatai megszűntek, az egész évben végzett anyagról júniusban számoltak be a növendékek.

2 A vizsgálatokon, mint különben ez általános szokás volt, sokáig az ú. n. thesis-rendszer divatozott. Noha Kruesz főapát már 1866 február 28-án figyelmeztette a tanárokat, hogy a vizsgálatok czéljának az egész anyag szabatos áttekintéstését tartsák, ne a perorálást s ezért maradjanak el a kidolgozott tételek,

3 mindamellett a szokás erősebb volt a főapáti szónál. Lassankint azonban a tanárok is rájöttek, hogy a thesisrendszer nem válik be. Az 1877 augusztus 24-i tanulmányi ülésen is kifejezésre jutott ez a fölfogás és határozat lett, hogy, ha a tanár gyanakodnék, hogy a növendék csak véletlenül tudja az elnöktől adott tételt, maga is adjon kérdéseket.

4 Ezzel meg volt nyitva az út, a melyen eljutottak a thesis-rendszer teljes abbahagyásához. Ha nem tartozott is a sűrű esetek közé, ritkaság sem volt, hogy egyes növendékek a vizsgálatokon nem mutattak föl kellő eredményt. Ilyen esetekben a theologián s a gymnasiumi osztályokban elég régtől fogva szokás volt, hogy a hanyagabb növendéket javító vizsgálatra szorították.

5 A gymnasiumi növendékekkel is volt baj, de a theologián fel1 A pannonh. Sz.-Benedek-R. tört. V. 682—686. 11. 2 Az idegenben kiállandó vizsgálatok sorsának biztosítására szokásban voltak az itthon történő előzetes vizsgálatok. így a bölcseleti tanfolyamok hallgatói, mielőtt az egyetemre menlek doktori szigorlatra, előzetes vizsgálat alá vétettek (Jk. I., It., VIII., 35. 11.). A tanári vizsgálatokra 1882-ben, majd 1884-ben szintén kimondták, hogy, mielőtt vizsgálatra indulnának, a növendékek «bizonyos kipuhatoló elővizsgálat alá vétessenek, a további ügyfolyamat az elővizsgálat eredményétől tétessék függővé». Valóban próbálkoztak is ezekkel az elővizsgálatokkal, de kevés értékük volt s azért az 1888 augusztus 31-i értekezlet kimondotta, hogy a jövőben ilyeneket nem tartanak, mivel ezek a sikerre nem biztosítékok (Jk. II. 101., 105., 164. IL). Hasonlítottak ezekhez a vizsgálatokhoz a VII. osztály számára 1886-ban elrendelt scabellum-félék. Ezek azonban, noha a növendékek Győrött elég szép eredménynyel vizsgáztak, nem sikerültek valami fényesen. Mivel pedig e mellett még zavart is okoztak a növendékek s a tanár közt, 1887 január 29-én a scabellum-tartást, mint czélszerütlen intézményt beszüntették (Jk. II. 138., 140., 146. 11.). s Jk. I. 156. 1. 4 Jk. II. 49. 1. & Jk. I. IX., 122. stb. 11.