Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

remediis removeat»

1 Hogy azonban az eredmény nem felelt meg a kérelemnek, eléggé mutatja Vagács Czézárnak és Stern Pálnak a főapát elé terjesztett irata, melyben 1863 ápril 9-én kérték, hogy a növendékek számára hozott törvényeket vizsgálva s az idők igényeit szem előtt tartva, új rendszabályokat készíttessen s miután ezeket szentesítette, szigorú következetességgel foganatosíttassa őket.

2 Bizonyára történtek időközben intézkedések, de azért utóbb is maradt tenni való. 1875 szeptember 30-án Wagner Lőrincz indítványozta, hogy a fegyelem fenntartása érdekében czélszerű volna a fegyelmi szabályokat kinyomatni. A tanári kar tetszéssel fogadta az indítványt s érdekében előterjesztést tett Kruesz főapátnak, ez azonban kijelentette, hogy előbb át fogja dolgoztatni a fegyelmi szabályokat.

3 Fegyelem és nevelés dolgában jelentős Vaszary főapátnak az 1886 június 28-i tanári értekezleten tett nyilatkozata. Kimondotta, hogy terve és szándéka az iskolai tanulmány ügyét a fegyelemtől elválasztani ; addig, míg ez az ügy eldől és hogy maga a kérdés felszínen maradjon, azonnal bizottságot nevezett ki, melynek tagjai voltak Rozmanit Richárd főmonostori perjel, Halbik Cziprián főiskolai igazgató, Wagner Lőrincz, Kroller Miksa és Hajdú Tibor dr. tanárok s meghagyta nekik, hogy, mihelyt csak tehetik, nevelési szabályzatot, normativumot dolgozzanak ki, mely azután elfogadtatván, házi nevelésünkben alkalmazást nyerjen.

4 A régiebb s ezen új intézkedés alapján készült fegyelmi szabályok a növendékek s a Rend érdekeit egyaránt szem előtt tartva, rövidesen s azon nemes szándékkal intézkedtek a növendékek neveléséről, fegyelméről, hogy ezek, hivatásukat átérezve, azon legyenek, hogy már nevelésük idején megtanulják önmagukat fegyelmezni, hogy majd az életben, midőn nem lesz mindig mellettök az ellenőrző, szintén megállhassák helyöket. A fegyelmezés nem maradhat elismerés vagy megrovás nélkül. Az elismerés, akár magaviseletével, akár a tanulmányokban mutatott buzgóságával érdemelte ki valamely növendék, megdicsérésben, könyvvel, pénzzel való megjutalmazásban, jegyzőkönyvben való megörökítésben nyilvánult.

5 A mai gyakorlat, noha óvatosabb az elismerés osztogatásában, az egyesek, egész tanfolyamok vagy az összes növendékség magaviseletét, szorgalmát ugyancsak a tanári értekezleten kifejezett s az illetők tudomására hozott dicsérettel méltatja. A megrovás és büntetés eszközei régebben erősebbek voltak s a testi büntetés, becsukás sem maradt el. Az újabb idők a testi büntetést legfölebb étel, ital megvonása formájában ismerik. Már a XIX. század 1 Jk. t 116—117. 11. 3 Jk. II. 33—34. 11. 5 V. ö. u. o. I. V., VII., XI. 11. 2 Novieiusmesteri irattár. 4 Jk. II. 142. 1.