Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

Gácser Leó dr., 1834—1838-ban perjel, Jankó Félix, 1838—1850-ben perjel, Rosenberger Honor, 1850—1856ban perjel, Simon Zsigmond, 1856—1866-ban perjel, Jahn Mainrád, 1866—1867-ben perjel, a tanintézet aligazgatója, Hollósy Jusztinián dr., 1867-1869ben lyceumi aligazgató, Matuskovics Polikárp, 1869-1871ben lyceumi aligazgató, Kovács Ábel, 1871—1872-ben lyceumi aligazgató, Borbély Kornél, 1872—1885-ben lyceumi aligazgató, igazgató, Halbik Cziprián, 1885—1891-ben lyceumi igazgató, Wargha Samu dr., 1891—1899-ben lyceumi igazgató, főiskolai igazgató, Vojnits Döme, 1899—1906-ban főiskolai igazgató, Hajdú Tibor dr., 1906—1909-ben főiskolai igazgató, Ruzsicska Aurél, 1910-ben főiskolai helyettes igazgató, Zoltvány Irén dr., 1910-től főiskolai igazgató.

1 A főapát és igazgató mellett a tanulmányi ügyek ellenőrzése, megbeszélése, irányítása a tanári értekezletek föladata volt. Kétségtelen, hogy, mióta több tanára volt a pannonhalmi iskolának, a tanulmányi ügyek megbeszélése nem maradhatott el; a mai értelemben vett tanári értekezletek kezdetét azonban csak a XIX. század elején találjuk meg. A XIX. század kezdetén a tanulmányi ülések voltak szokásban, melyek a főiskola tanügyén kívül a fómonostor könyvtárával, fölszereléseivel s a többi rendi intézetek iskolai, könyvtári; szertári dolgaival is foglalkoztak. Ezekről 1829 előtt annyit tudunk, hogy az 1821-i rendi statutumok megtartásukat nem annyira elrendelik, mint fölteszik. Kovács Tamás főapát 1829-ben úgy emlékezett meg a tanulmányi gyűlésekről, mint a melyek az ő perjelsége alatt meg voltak s vezetésöket ő is a főmonostori perjelre bizta. Megtartották őket, de működésük nem elégítette ki a főapátot s azért 1831-ben bizottságot nevezett ki a consessus litterarius szervezetének megállapítására. Ez a bizottság a rábízott feladatot elvégezte, munkálata 1836-ban revideáltatott, ámde a consessus litterariushoz fűzött reménység nem igen vált be ; az üléseket nem valami pontosan tartották meg s a főapát 1838 október 2-án szükségesnek találta, hogy a tanulmányi ülések megtartását sürgesse és meghagyja, hogy róluk rendes jegyzőkönyveket vezessenek.

2 A főapát intézkedése most nem maradt eredménytelen: 1840 január 26-ától kezdve sűrűn tartottak üléseket s ezekről rendes jegyzőkönyveket kezdtek vezetni. 1 Az összeállítás az előzőkben már említett források és a Héderváry-oklevéltár I. 33., 156. 11. nyomán készült. 2 Pannonhalmi rendi levéltér : act. archiabbat. fasc. 70., litt. axx.