Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VII. Fejezet - A kommenda-rendszer és a kongregációk kifejlődése; a protestantizmus és a török pusztítás a reneszánsz korában

szorít díszes kötést kapott, melyen János apát címere látható. Említést érdemel végül a gótikus kápolna mintájára épített 2.20 m hosszú és 1 m széles szentsír, melynek alapzatán 3 katona és 3 asszony, a falak külsején pedig 10 apostol szobra áll. Főalakja természetesen a halott Krisztus volt. Ezzel, a ma is fönnálló garamszentbenedeki templommal szemben a hátainak már csak alapfalai találhatók meg. Azokból látszik, hogy a XV. században, annak is inkább a második felében építették a hosszú szentély es, egyhajós, boltozott gótikus templomot. Nagy kár, hogy nem ismerjük ezt a templomot, mely pedig bizonyára méltó volt ahhoz a monostorhoz, mely kiváló apátok vezetése alatt, a Hunyadi-ház tiszteletétől övezve, az ország zarándokaitól körülvéve akkor élte fénykorát. Csupán az 1526-ban készített egyházi leltár jutott korunkra — de az is mutatja, hogy mily fényes fölszereléssel rendelkezett az apátság. Hogy a bátai kincstárnak csak néhány darabját említsük: följegyezték, hogy Hunyadi János két díszes dalmatikát ajándékozott; özvegye, Szilágyi Erzsébet egy bársony kazulát, melynek keresztje arannyal és gyöngyökkel volt ékesítve s ezenkívül még két aranykeresztes kazulát adott. Fiúk, László kivégzése előtt fekete bársony, arannyal díszített kazulát, Mátyás király két igen értékes, arannyal átszőtt damaszt kazulát, két dúsan aranyozott oltárterítőt, antipendiumot, Korvin János négy bársony kazulát, a kódextörténetünkben sokat szereplő Kinizsi Pálné (Magyar Benigna) arany kereszttel díszített szederjes kazulát, Garai Jób Szt Ákost ábrázoló, fél ember nagyságú ezüst szobrot, Ráskai Balázs két, ezüstláncos mellkeresztet ajándékozott. Ám a művészi kidolgozású oltárfölszereléseknek, főpapi kellékeknek és egyéb drága dolgoknak „csak az Isten tudja számát és értékét". Pannonhalmán az 1480-as években, amikor Mátyás saját kezelésében tartotta annak javadalmát, ugyancsak nagy arányú építkezések és restaurálások folytak. Ügy látszik, a király visegrádi építőműhelyének egyik részlege dolgozott Pannonhalmán, ahol gótikus stílusban megépítette a Szt Benedek-kápolnát, gyönyörű csillagboltozattal díszítette a szentélyt és stílusosan restauráltatta a kerengőt. Ennek emlékét látjuk a kerengő északkeleti sarkán levő 1486. évszámban. Az iparművészet szintén gazdagon volt képviselve Pannonhalmán, noha annak túlnyomó része korábbi időkből származhatott. A XV. század kommendátorai ugyanis sokkal inkább a monostor kárára, mint annak javára gazdálkodtak. Az 1518-ból való templomi leltár szerint a 45 miseruha közül 2 aranyszálak-672