Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

IX. Fejezet - Korunk — a XIX. és XX. század — bencés élete: succisa virescit

ban sokkal inkább népszerűsítő, mint tudományos jellegű volt. Joób Tóbiás Szűz Mária szeplőtelen Szíve társulatát ismertette és szervezte meg 1844-ben Panonnhalmán. Intay Vazul ugyancsak a rózsafüzér és Szűz Mária szíve kultuszát terjesztette a század közepén több magyar és német kiadást megért könyvében. Ugyanő 1845-ben magyar fordításban közzé tette Krisztus Követését, 1867-ben pedig kiadta Jézus és Mária életét. Kuncze Leó a Legszentebb Szív Asszonya-imaegylet szervezője és igazgatója volt a 70-es években. Mann Emilián aszkézist dolgozott ki és jelentetett meg 1852-ben, amit hosszú időn át használtak a magyar bencések. Századunk elején Hajdú Tibor, majd Schermann Egyed írt erkölcsi tökéletesedéstant, az utóbbi a búcsúkat és a gyakori szentáldozást is propagálta. Nagy Balázs és Mattyasóvszky Kasszián együttesen dolgozták ki a diákoknak és kispapoknak szóló elmélkedő könyveiket. Blazovich Jákó több kötete a művelt modern emberben igyekezett kialakítani Krisztus képét. Kühár Flóris munkatársaival együtt a „Keresztény Remekírók" 16 kötetében az őskereszténység, a kezdődő szerzetesség és a patrisztikus kor eszmevilágát ismertette meg a magyar közönséggel. Jórészt ugyancsak fordításokból állott a Szunyogh Xavér által szerkesztett „Lelki élet könyvei" c. sorozat, mely éppúgy a bencés lelkiséget igyekezett terjeszteni, mint az ő „Miért jöttél?" és Mázy Engelbert „Szt Benedek tanítása az alázatosságról" c. könyve is. A profán tudományok kiemelkedő bencés képviselői; Czuczor, Klemm, Erdélyi, Sörös, Rómer, Jedlik A filozófia területén az első jelentősebb bencés Stanke Leánder volt (1800—55), aki a győri bencés líceum, majd a királyi akadémia, végül a pesti egyetem bölcseleti tanszékén működött. 1841-ben főiskolai tankönyvben foglalta össze a filozófia történetét. Ám ebben a könyvében éppúgy, mint egyéb tanulmányaiban is inkább eklektikusnak, mint önálló kutatónak mutatkozott. A lélektan terén a karakterológia érdekelte különlegesen Rónay Jácintot (1814—89), aki annak első jelentős munkása volt hazánkban. Foglalkozott a magyar és más népek jellemrajzával, kutatta az agy, a test és a lélek kapcsolatát is. Várkonyi Hildebrand Szt Tamás bölcseletén nevelkedett s onnét hajolt át a kísérleti lélektan területére. Alkotásai közt legértékesebbek Bevezetés a nevelés lélektanába, A gyermekkor lélektana, A -909