Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

IX. Fejezet - Korunk — a XIX. és XX. század — bencés élete: succisa virescit

gyermek testi és lelki fejlődése c. művei. Nemcsak egyetemi katedrája, hanem kutatási területe is rokon volt Bognár Cecilével (1883—1967), aki gyermektanulmányaitól jutott el a lélektan egyetemes vizsgálatához. Ennek eredményeit elméleti vonatkozásban a Pszichológia, gyakorlati alkalmazásában a „Mi és mások" c. könyvében szemlélhetjük. A pedagógia irodalmának jónevű munkásai voltak Beély Fidél és Mázy Engelbert is. Az előbbi a múlt század közepén jelentette meg Alapnézetek a nevelésről c. könyvét, az utóbbi a század végén dolgozta ki az általános pedagógiára és a testi, értelmi és erkölcsi nevelésre vonatkozó eszméit. Fehér Ipoly a kormány megbízásából a helyszínen vizsgálta Bajorország, Szerbia és Bulgária középiskolai szervezetét, célkitűzését és módszerét, amikről beható tanulmányokban számolt be. A nyelv- és irodalomtudományt s a költészetet ugyan csak sokan művelték korszakunk folyamán. A latin nyelvű költészet terén Takács Bernardin (f 1859), németül írt vallásos tartalmú szonettjeivel Tomanik Szaléz (| 1887) ért el nagyobb eredményeket. Sebők Árkád 1857-ben elsőként fordította magyarra Vergilius Aeneis-ét; Szabó Szilveszter 1878/9-ben tekintélyes latin—magyar és magyar—latin szótárt adott ki. Az antik kultúra legkiválóbb bencés kutatóját Bódiss Jusztinban tiszteljük, aki több, mint negyedszázadon át (1890—1916) képezte a pannonhalmi tanárjelölteket a klasszika-filológiában, miközben sok tanulmányt jelentetett meg a görög és latin nyelv, irodalom és művészet problémáiról. A honi nyelvtudomány és irodalom képviselői között az első sorban állott Czuczor Gergely (1800—66). A romanticizmus költőjeként több eposzában (Augsburgi ütközet, Aradi gyűlés, Botond) a magyar múltat dicsőítette, lírájában a népdalok hangulatát és lelkületét igyekezett tolmácsolni. Bájos népies verse a „Falusi kislány Pesten", s nagy hatást ért el Riadó-ja, melylyel a nemzeti szabadság védelmére buzdította a magyarságot. Élete utolsó két évtizedét a Magyar Tudományos Akadémia titkáraként a magyar nyelv Nagy Szótára összeállításával töltötte. A hatkötetes „Czuczor—Fogarassi" már közel egy század óta fogalom és nélkülözhetetlen forrás a magyar nyelvtudomány művelői számára. Az irodalom terén végzett értékes munkát Ferenczy Jakab pozsonyi főiskolai tanár (1840—50), aki hallgatósága számára írta meg a magyar irodalom és tudomány történetét. Ebben a vonatkozásban még nagyobb sikerrel dolgozott Zoltvány Irén (1859—1938), aki esztétikai tanulmányokon és irodalomelméle-910