Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

Képek jegyzéke

keresztény tanítás 49 — Szerzeteseket küld az angol-szászok megtérítésére s megindítja őket a klerikalizálódás útján 52 Szt Ágoston és missziós társai római kereszténnyé teszik az angol szigetet 54 — Klasszikus és patrisztikus elemekből alakul ki a szerzetes kultúra; a görög nyelv megjelenése 57 — Biscop Benedek és Beda Venerabilis a művelődés angol kiválóságai 59 — A bontakozó bencés élet liturgiája és aszkézise; a kettős kolostorok fejedelem-asszonyai; a Róma-kapcsolat 63 A galliai latin szerzetesi élettől a frank—germán „magánkolostor"-ig 67 — Az aszkéta Szt Kolumbán és ír szerzetesei a frankoknál; Szt Benedek és Kolumbán regulájának szimbiózisa 69 — Willibrord és Winfrid-Bonifác angol bencések a fríz misszióban 71 — Szt Bonifác germán-német törzseket térít és apátságokat létesít, köztük Fuldát 73 — Mint a németség érseke és a pápa legátusa, újjászervezi a frank egyházat, melyben egyeduralomra juttatja Szt Benedek reguláját 76 Nagy Károly feudális császársága, annak egyházi, gazdasági és társadalmi szervezete 79 — A frank birodalom kultúrája és a Karoling-reneszánsz 82 — Alkuin művelődési eszménye; a „Palota" és a toursi apátság iskolamestere; Nagy Károly kultúrpolitikusa 83 — Arn salzburgi érsek és Hrabanus Maurus fuldai apát 88 — A Reichenauhoz tartozók: Walafrid Strabo 89 — A st gelleniek 90 — A birodalom nyugati kultúrközpontjai Ferriéres, Auxerre, St Denis, Corbie; azok vezetői Servatus Lupus, Hincmar, Adalhard, Paschasius Radbertus 91 — A kor teológiai műveltsége; a bencések tudományos vitái a predestináció és az Eucharistia problémáiról 94 Az itáliai bencés élet újjászervezése és föllendítése; kulturális téren Paulus Diaconus emelkedik ki 95 A „kultúrkolostorok" és a „világ" kölcsönhatása; a nagy apátságok gazdasági és társadalmi jelentősége 100 — A hűbériség és a Regula ellentéte: az apát a hűbérúr és nem a konvent választottja 103 — A konventek létszáma; az oblátusok és a konverzusok; a tagok származása, nevelése, liturgikus élete 106 — Az eszmény az aszkéta, majd a hitvalló kultúrszerzetes 109 — Az erkölcsi élet problémái a capitularék tükrében; a „capitulum culpae" kialakulása 111 — A Regula követése a szeretet útján: a vendéglátás, „mandatum", orvoslás, imaszövetségek, „halottak napja" 113 — A klerikus és laikus csoport fizikai, szellemi és adminisztratív munkája 116 — A lelkipásztorkodás kérdései 119 — Fegyelem és derű; az oktatás anyaga és módszere a kolostori iskolákban 120 — A könyvmásolás s annak művészete; a könyvtárak s azok állaga 125 — A bencés tudósok az Auctoritas és a Traditio hívei; a történet- és legendaírás; csoda- és ereklyehajhászás; a királytükrök irodalmi műfaja 127 — A bazilika- és kolostorépítés római mintái; a templomfestészet vallás-erkölcsi célzata; Alkuin téves alapokra állítja a gregorián éneket 130 — Az apátságok önellátása, „autarkiá"-ja 135 — Az agrár kultúra formái, mennyiségi és minőségi fejlesztése; az ipar és kereskedelem megindulása 135 — Az angolszász apátságok elhanyatlása 138 — A bencések és Nyugat vallási és kulturális fejlődése 139 -964