Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

Képek jegyzéke

III. FEJEZET A bencés eszme kivirágzása és a vallásos gondolat uralomra jutása a román javaközépkorban Két korszak határán 141 — Anianei Szt Benedek és reformkísérlete 141 — Centralizációja mögött széthull Nagy Károly egységes birodalma 144 — A romlás áradata nem áll meg a kolostorok kapujánál 146 — A megújulás vágya 147 — A reformtörekvések első sikere a „világ''-tól függetlenített Cluny létesítése; Szt Odó alapvetése 148 — Anianei Szt Benedek liturgikus eszméi beépülnek a „clunyi szokások"-ba 150 — A clunyi mozgalom hódító útja; Cluny és Róma áldásos kapcsolata; Szt Majolus, Odiló és Hugó apátsága 153 — Cluny, a ,.Második Róma" szervezete Hugó, hatósugara Petrus Venerabilis korában 157 Normandia bencés életének újjászervezői olaszok: volpianói Vilmos, Lanfranc és Anzelm 160 — Az angol apátságok X. századi újjászervezése; a normann lelkiség uralomra jutása. A „monachalis" angol egyház: a katedrális kolostorok 162 — Az aszketikus gorzei irányzat és Szt Wolfgang hatása a német apátságokra 166 — Szt Richárd eszméit Poppo közvetíti a birodalomba — 168 — Hirsaui Vilmos clunyi szellemű kongregációja s laikus-testvéri intézménye. Osztrák és „skót" apátságok alapítása 170 — A „birodalmi kolostorok" tradíció-hűsége 172 — A szláv területek bencései; a morva— kievi kapcsolat 173 — Az olasz apátságok reformellenes magatartása; Montecassino fénykora; Cava pasztorációs működése 174 Szt Romuald, Gualberti János, vercellei Vilmos és Brúnó a Regulára alapozza itáliai remete-mozgalmát 176 — A Regula korszerűsített világa a cisztercieknél; Szt Bernát egyénisége és hatása 180 A X—XII. század változatos színezetű bencés kultúrája 183 — St Gallen az „Ottók reneszánszá"-nak kialakítója 184 — A többi német kultúrközpont irodalma, történetírása, deutzi Rupert hittudománya 186 — A német műveltség karoling, a francia inkább clunyi jellegű 191 — A belga bencések szellemi és lelki élete 191 — A francia kolostorok műveltségéből; St Denis és Ordericus Vitalis történetírása; Abbo és Gerbert klasszikus tudománya; a fécampi iskola és a jongleurök 194 — Az itáliai szellem normann földön: Bee és a dialektika újjáéledése 197 — Lanfranc és Berengar vitája 199 — A nagy tanítvány, Szt Anzelm új ismeretre tör; megtestesült volna az Ige a bűnbeesés nélkül is? A bontakozó skolasztika és misztika ölelkezése 200 — Az angol kultúra újjászervezése a X., virágzása normann hatásra a XI—XII. században. A canterburyi Eadmer és a malmesburyi Vilmos alkotásai 203 — Az olasz hagiográfia és história; Canaparius János, catinói Gergely, Gaufredus Malaterra 206 — Desiderius Montecassinója Itália szellemi fellegvára, hol az orvostudományt, retorikát, vers- és történetírást a legmagasabb fokon művelik 207 — A bencések szellemi forrásai; a kolostori könyvtárak 208 A bencések művészete hódolat Krisztus Király előtt 209 — A kolostori templomok szerkezete, fölépítése 210 — Olasz, német, francia, spanyol, normand, angol sajátosságok; Montecassino, Cluny, Caen kisugárzása 212 — A templomok, portálék és keresztfolyosók