Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

IX. Fejezet - Korunk — a XIX. és XX. század — bencés élete: succisa virescit

S mindezek fölött sokat foglalkozott Guzmics a kath. és a protestáns egyházak uniójának a kérdésével is. Eszméit „A ke­resztényeknek vallásbeli egyesülésekről írt levelek" és „Az evangéliumi tolerantziának védelmezőjéhez" címen fejtette ki s jelentette meg 1822-ben. Az utóbbi végén írta: „íme, kedves barátaim, protestáns hazafiak, itt van a kath. anyaszentegyház tanításának az a része, mely eddig botránkoztatott, idegenített benneteket! Vizsgáljatok meg mindent igaz lélekkel s a kitől kitellik, ne mulassa el a maga részét is felvilágosítni ; csak az egyenes lélek, szelíd hang, a dolgoknak felvilágosítása eggye­síthet ismét bennünket... Az isteni gondviselés fogja azt (ti. az egyesítést) egyedül megtehetni, mit minden erőlködéseink sem eszközölhetnek, bár eszközölve látni óhajtsuk is." Ezt, a katolikus és protestáns unióra vonatkozó dialógust még éveken át folytatta s így jelentette meg „A vallási egyesülés ideájának és a róm. kath. és a protest, keresztények között fennálló unió­nak visgáltatása" (1824), majd „Az uniónak másodszori visgál­tatása" című könyvét (1826). Ugyancsak a dogmatikát művelte s szinte 4 évtizeden át (1868—1905) a pesti egyetemen tanította Bita Dezső. Föladatá­nak tartotta, hogy kora liberális és szabadkőműves fölfogásával szemben bizonyítsa a kereszténység és az Egyház isteni erede­tét. Más tanulmányaiban XIII. Leó szellemében a hit és a tu­domány viszonyát, azok aktuális problémáit tárgyalta. Márkfi Samu (1811—61) a biblikumot tanította a pannon­halmi, majd a pesti teológián. Kétkötetes Introductio-ját, szent­írási bevezetését nemcsak a hazai teológiai főiskolákon, hanem Wimmer Bonifác latrobei (USA) és a Propaganda-kongregáció római szemináriumában is használták. Tudományos és gyakor­lati szempont egyaránt vezette, amikor magyar fordításban ki­adta a vasár- és ünnepnapok lecke- és evangélium-részleteit s a pesti egyetemi könyvtár görög kódexének 4 evangéliumát. Hozzá hasonlóan a pannonhalmi teológiáról került a pesti egyetemre kortársa, Ruzsicska János (1811—71), aki az egy­házjog professzora volt. Ide vonatkozó tanulmányait azonban nem foglalta össze, egységes rendszerbe nem jelentette meg. Egyházias fölfogása miatt többször is szembe került a jozefi­nista kormányhatóságokkal. Szintén egyházjoggal foglalkozott a tehetséges és kitűnő műveltségű Haudek Ágoston, aki a római Anselmianum első tanárai közé tartozott, s aki a püspökök és szerzetesek kongregációjának konzultora, az abbas primáši állás megszervezésére 1893-ban összehívott apáti gyűlés befolyásos titkára volt. Az egyházjogot irodalmilag is szorgalmasan mű­-907

Next

/
Oldalképek
Tartalom