Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

IX. Fejezet - Korunk — a XIX. és XX. század — bencés élete: succisa virescit

A pápák kívánalmai a bencésekkel szemben az „Unió" szolgálata, a Vulgata revíziója és a Codex juris canonici megalkotása terén A bencés élet és működés jellemzését annak ismertetésével zárjuk, hogy korunk pápái miként vélekedtek a bencés szellemiségről, annak hatásáról s miként igyekeztek azt Isten országa s az Egyház javára értékesíteni. XIII. Leó a bencés szerzetesség történeti érdemeit és képességeit föltűnően nagymértékben értékelte. Ennek bizonyítéka, hogy 1889-ben 5 bencés — Ganglbauer bécsi, Celesia palermói, Sanfelice nápolyi, Dusmet cataniai érsek és Pitra Ferenc — volt tagja a bíborosi kollégiumnak. Az utóbbi jegyezte föl, hogy a pápa az 1883/86-os években ismételten beszélt vele a bencésekkel kapcsolatos terveiről. Mivel jól tudta, hogy a keleti egyház tagjai és vezetői mennyi szimpátiával viseltetnek a bencés szerzetesség iránt, melynek alapítóját ők is szentnek tisztelik, s amelynek tagjai náluk is létesítettek kolostorokat, azért a keleti egyházzal való uniót a bencések közreműködésével igyekezett létrehozni. Ezért törekedett egységesíteni erejüket, fokozni képességeiket és előkészíteni lelkületüket erre a nagy föladatra. Mikor megszervezte a nemzetközi S. Anselmo apátságát és kollégiumát, annak hivatását a „fegyelem és tanulmányok" jeligébe foglalta össze. S amikor 1893 június 22-én az első alkalommal jelentek meg előtte az anselmisták, többek között így szólt hozzájuk: „Az összes rendek és kongregációk között a bencések azok, akiket a keletiek gyanú és bizalmatlanság nélkül, igazi szimpátiával fogadnak... Ezért a bencések érhetik el legelőbb, hogy az elszakadtak lelkületét kiengesztelik, az egységnek megnyerik ... De gondolok a távoli és legtávolabbi Keletre is ..., ahova majd a kollégiumnak kell kolóniákat küldenie ..." Amikor aztán XI. Pius visszatért XIII. Leó gondolatához s nemcsak a pogány missziók ügyét karolta föl a legnagyobb erővel és odaadással, hanem a keleti egyházzal való unió tervét is programjába vette, akkor ő is a bencések között keresett és talált munkatársakat. 1924-ben Szt Benedek ünnepén levelet intézett Stotzingen Fidél apát-prímáshoz, melyben fölszólította a bencéseket, hogy imádkozzanak és dolgozzanak a nyugati és a keleti egyház egységéért. Azt kívánta, hogy minden kongregációnak vagy országnak legyen olyan apátsága, melynek tagjai kiváltképpen ezen ügy szolgálatára szentelik életüket. A szükséges előismeretek megszerzése céljából megnyitotta számukra -860