Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

IX. Fejezet - Korunk — a XIX. és XX. század — bencés élete: succisa virescit

évi alkotmány teljes szólás-, sajtó- és szervezkedési szabadságot biztosított a polgároknak; államvallást nem ismert, de minden vallás számára megadta ä működési és vagyonszerzési lehetőséget. A szabad államban szabad lett a vallás, minek következtében az Egyház kiválóan érvényesült. Kezdetben csak 4 millió lakossága volt az államnak s annak is csak alig 1%-a tartozott až Egyházhoz. - Ám az állam területének óriási megnövekedése s a nagyszerű ipari és mezőgazdasági lehetőségek hatalmas tömegekben vonzották az európai — elsősorban az ír, német, cseh, lengyel — kivándorlókat az Egyesült Államokba. így a lakosság száma rohamosan, másfél század alatt 120 millióra emelkedett, melynek már majdnem 20%-a volt katolikus. Az Egyház eközben nagy és eredményes munkát végzett. Noha csak 1789-ben alakult meg az első püspökség, 1829-ben már 11 püspök, 1852ben pedig 6 érsek és 33 püspök irányította a katolikusok életét. Az amerikai egyház azonban oly méretekben szervezte plébániáit, iskoláit és egyéb intézményeit, hogy személyi vonatkozásban azóta is rászorult až európai támogatásra. A katolikus öntudat nagykorúvá fejlődését s a politikai életben elfoglalt jek lentőségét láthatjuk abból, hogy napjailikban a különböző valiásók közt a katolicizmus van legerősebben képviselve a washingtoni parlamentben, s hogy 1960-ban John Kennedy személyében katolikus ülhetett az államelnöki székbe. Hasonlóan fejlődtek a francia-angol kultúrájú Kanada gazdasági, társadalmi és vallási viszonyai. Míg 1844-ben csak 1 érsek és 4 püspök volt az országban, addig 1918-ban már 11 érsek, 23 püspök és 5 apostoli vikárius működött ott. Észak-Amerika életének az Egyházzal szemben közömbös viszonyái-között a bencés szerzetesség is megragadta az alkalmat, hogy Szt Benedek reguláját és eszmevilágát az Egyesült Államokban 'megismertesse és hasznosítsa. Az alapvetés érdeme és dicsősége Wimmer Bonifácot illeti (1809—87), aki 1832-ben mint fiatal pap lépett a metteni apátság tagjai közé, honnét aztán Münchenbe került teológiai professzornak. Ott tudatosult benne az Egyesült Államok katolikus hitéletének problémája. Tervét kezdetben apátja és a római Propaganda is bizalmatlanul nézte. 1846-ban indult útnak egy kis expedícióval. A pensylvaniai St Vincent településnél állapodott meg, melynek megkapta templomát és iskoláját. Ott, Latrobéban építették föl kolostorukat, melynek első szerzetesei áz expedíció tagjai lettek. 1848-ban önállósult a kolostor s Wimmet jogot kapott a további terjeszikedésre. St Vincent -824