Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VIII. Fejezet - A bencés szerzetesség megerősödése a barokk, összeroppanása a fölvilágosodás korában

vét, mely szerint Szt István király tiszteletének előmozdítására és az eretnekség visszaszorítására Szt István-lovag rendet óhajt szervezni. Eszméje módosított célkitűzéssel és változott formában halála után valósult meg, amikor 1764-ben Mária Terézia megalapította a Szt István-rendet. Miután Koptik még Montecassinót is fölkereste, ahol Szt Benedek ünnepén főpapi misét celebrált, visszatért Dömölkre. Ott nemesi akadémiát és kollégiumot kívánt szervezni, melyben az apát igazgatása mellett bencés tanárok nevelték volna a növendékeket, kik közt a magyarok mellett osztrákok is lehettek volna. A terv megnyerte a magyar hatóságok tetszését s a magyar kancellária föl is terjesztette Mária Terézia királynőhöz — Uhlfeld osztrák főkancellár azonban elbuktatta. Koptik eszméje annak ellenére is megvalósult, amikor az elenyészett bátai apátság birtokai terhére 1746-ban megnyitották a bécsi Theresianum-ot, melyben a Monarchia nemesi ifjúságát s abban néhány magyar főúri család fiát is nevelték. Ha Koptiknak ezek a tervei nem is sikerültek, annál nagyobb örömöt okozott neki az, hogy kápolnája szobra körül csodás események történtek. Mikor ezeknek híre ment és gr. Zichy Ferenc mint illetékes győri püspök azokat hiteles csodáknak minősítette és a csodás szobor nyilvános tiszteletét engedélyezte, megindult a zarándokok tömege a dömölki kegyhely, a cella felé. Ugyanazon év — 1745 — őszén a püspök 50 papja s kb. 50 ezer hivő kíséretében személyesen is megjelent s ott pontifikált és két napon át bérmált. Ezek az események viszont Koptik apáturat új föladatok elé állították s ő bátran szembe is nézett velük. 1748-ban már készen volt az az ezres zarándoktömeg befogadására alkalmas, az Erdődy grófok által épített templom, melyet szeptember 15-én Zichy püspök szentelt föl. Az a nap a külsőségeket annyira szerető barokk kornak egyik legragyogóbb hazai ünnepe volt. A plébánosok vezetése s kb. 200 zászló alatt fölvonuló zarándoksereget harangzúgás, puskák és mozsarak ropogása, dobok pergése, trombiták harsogása fogadta. A tömeg magyarul, németül, horvátul énekelt, imádkozott. A magyarok számára a szabadban, a németeknek a templomban, a horvátoknak a kápolnában tartottak szentmisét és prédikációt. A Szűz Mária ünneplésére összegyűlt nép lelkesedése és belső megilletődése leírhatatlan volt. Koptik gondoskodott róla, hogy ez a lelkület az ünnepségek elmúltával is megmaradjon. Minden nap nagymisét mondott, vecsernyét és litániát tartott, egyházi ének- és zenekart szer-793