Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VIII. Fejezet - A bencés szerzetesség megerősödése a barokk, összeroppanása a fölvilágosodás korában

vét, mely szerint Szt István király tiszteletének előmozdítására és az eretnekség visszaszorítására Szt István-lovag rendet óhajt szervezni. Eszméje módosított célkitűzéssel és változott formá­ban halála után valósult meg, amikor 1764-ben Mária Terézia megalapította a Szt István-rendet. Miután Koptik még Montecassinót is fölkereste, ahol Szt Be­nedek ünnepén főpapi misét celebrált, visszatért Dömölkre. Ott nemesi akadémiát és kollégiumot kívánt szervezni, melyben az apát igazgatása mellett bencés tanárok nevelték volna a növen­dékeket, kik közt a magyarok mellett osztrákok is lehettek volna. A terv megnyerte a magyar hatóságok tetszését s a ma­gyar kancellária föl is terjesztette Mária Terézia királynőhöz — Uhlfeld osztrák főkancellár azonban elbuktatta. Koptik eszméje annak ellenére is megvalósult, amikor az elenyészett bátai apátság birtokai terhére 1746-ban megnyitották a bécsi There­sianum-ot, melyben a Monarchia nemesi ifjúságát s abban né­hány magyar főúri család fiát is nevelték. Ha Koptiknak ezek a tervei nem is sikerültek, annál nagyobb örömöt okozott neki az, hogy kápolnája szobra körül csodás ese­mények történtek. Mikor ezeknek híre ment és gr. Zichy Ferenc mint illetékes győri püspök azokat hiteles csodáknak minősí­tette és a csodás szobor nyilvános tiszteletét engedélyezte, meg­indult a zarándokok tömege a dömölki kegyhely, a cella felé. Ugyanazon év — 1745 — őszén a püspök 50 papja s kb. 50 ezer hivő kíséretében személyesen is megjelent s ott pontifikált és két napon át bérmált. Ezek az események viszont Koptik apáturat új föladatok elé állították s ő bátran szembe is nézett velük. 1748-ban már ké­szen volt az az ezres zarándoktömeg befogadására alkalmas, az Erdődy grófok által épített templom, melyet szeptember 15-én Zichy püspök szentelt föl. Az a nap a külsőségeket annyira szerető barokk kornak egyik legragyogóbb hazai ünnepe volt. A plébánosok vezetése s kb. 200 zászló alatt fölvonuló zarán­doksereget harangzúgás, puskák és mozsarak ropogása, dobok pergése, trombiták harsogása fogadta. A tömeg magyarul, né­metül, horvátul énekelt, imádkozott. A magyarok számára a sza­badban, a németeknek a templomban, a horvátoknak a kápol­nában tartottak szentmisét és prédikációt. A Szűz Mária ünnep­lésére összegyűlt nép lelkesedése és belső megilletődése leír­hatatlan volt. Koptik gondoskodott róla, hogy ez a lelkület az ünnepségek elmúltával is megmaradjon. Minden nap nagymisét mondott, vecsernyét és litániát tartott, egyházi ének- és zenekart szer­-793

Next

/
Oldalképek
Tartalom