Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VIII. Fejezet - A bencés szerzetesség megerősödése a barokk, összeroppanása a fölvilágosodás korában

füzért, a litániákat. A hónap első vasárnapján — tavasztól őszig, míg az időjárás engedte — körmenetben vonultak ki a Boldogasszony-kápolnába, nagypénteken a Kálváriára, ahol imádkoztak, szentbeszédet hallgattak, keresztet hordoztak és ostorozták magukat. A pannonhalmi bencések Mária-tiszteletének eleven bizonyítéka, hogy Lancsics Bonifác ott írta s a magyar nép ott vette ajkára s fogadta szívébe a máriás magyarság legmeghatóbb kifejezését, a „Boldogasszony, Anyánk ..." kezdetű éneket. De Panonnhalma nem csupán Győrszentmárton népének, hanem a messze környéknek is szenthelye, vallási központja volt. A körülfekvő, nem a főapátsághoz tartozó községek lelki gondozását is jórészt a pannonhalmi bencések végezték. Főleg az adventi és nagyböjti időben a konvent tagjai szinte egész délelőttjüket gyóntatással töltötték. Az ott végzett gyónások száma a század közepén 30—40 ezerre is fölment. Mikor 1771-ben Raguzában megtalálták Szt István jobbját s azt Bécsen át Budára szállították, Mária Terézia lehetővé tette, hogy azt Pannonhalmán, „Magyarország legrégibb templomában" a nép 3 napon át tisztelhesse. A győriek II. József koráig rendszerint Szt István ünnepén zarándokoltak oda. A dömölki apátság „kiscelli" zarándoktemploma Koptik Odó alkotása A buzgó vallásos szellem Pannonhalmán kívül még egy bencés központot alakítottak ki, mely tán még nagyszerűbb eredményeket ért el. Ez a dömölki apátság volt, mely a rend visszaállítása után majdnem a XVIII. század közepéig szinte egyedül képviselte, tartotta és erősítette a katolicizmust Kemenesalján, utána pedig az ország egyik leglátogatottabb búcsú járóhely e lett. Az 1670. évi egyházlátogatás (Canonica visitatio) jegyzőkönyvéből tudjuk, hogy Kemenesalja kb. 50 faluja katolikus pap nélkül állt. A Dömölkön tartózkodó apát vagy egy-egy rendtag ily körülmények között csak vándormisszionáriusként dolgozhatott. A soproni országgyűlés 1681-ben ugyan az egész Vas megyében csak 2 „artikuláris" helyet engedélyezett a nyilvános protestáns vallásgyakorlat számára, ezáltal azonban a katolikusnak nyilvánított plébániák még nem jutottak lelkipásztorhoz. Félszázad múltán is, amikor az 1731. évi „Carolina Resolutio" a soproni végzéseket nem kis nehézségek árán megvalósította, a 2—3 dömölki bencés 12 plébániát kapott gondozásra. Időközben aztán megerősödött a győri szeminárium — ahol az első -791