Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VIII. Fejezet - A bencés szerzetesség megerősödése a barokk, összeroppanása a fölvilágosodás korában

évben, 1733-ban Lécs Ágoston és Hiblár Zsigmond pannonhalmi bencések voltak a tanárok — s az onnét kikerült győri papok lassanként át tudták venni saját plébániáik vezetését. A dömölki hitélet fejlesztésében 1725-től 1737-ig nagy sikerrel működött Lancsics Bonifác, aki tudott arról, hogy az apátságnak a török korszak előtt egy csodatevő Mária-szobra volt, mely aztán egy felvidéki bencés plébániára, Dénesdre került. A környéknek ezt az ősi Mária-tiszteletét igyekezett fölújítani a „Boldogasszony-anyánk" lánglelkű szerzője, amikor Kemenesalja papságát és népét hívogatta, hogy Nagyboldogasszony ünnepét a dömölki apátság Mária-képe előtt imádkozva tartsa meg. Az így megindult búcsújárás kifejlesztője mégis Koptik Odó lett. A cseh származású Koptik (1692—1755) a barokk lelkiség egyik jellegzetes képviselője. Egyéniségének legerősebb vonása a roppant nagy mozgékonyság és a rendkívüli Mária-tisztelet volt. Jogi tanulmányai után lett a st lambrechti apátság tagja s mint ilyen filozófiai és teológiai doktorátust szerzett Salzburgban. Pasztorációs munkássága során hosszabb időn át nagy lelkesedéssel működött az apátságához tartozó híres zarándokhelyen, Mariazellben, ahol az ötkötetes „Regio Mariana" c. művét is kidolgoztak. 1733-ban a salzburgi egyetem tanára lett. Akkor történt, hogy a salzburgi érsek elhatározta, hogy protestánsai megtérítésére 4 missziós állomást szervez s ezek egyikét a bencésekre bízza. Ám a jezsuiták is szerették volna azt megszerezni, ami közelebb vitte volna őket céljukhoz, a salzburgi egyetem átvételéhez, amire már korábban is tettek kísérletet. A bencés érdeknek tartott missziós ház megszerzése és fönntartása céljából az egyetem anyagi támogatás után nézett. Koptik Odót ezért küldték Pannonhalmára, ahol Sajghó főapát 1736-ban adott is neki 400 forintot, s hogy az ügyet nagyobb tekintéllyel képviselhesse, kérésére 1739-ben dömölki apáttá nevezte ki. Ez a kinevezés lényeges változást hozott Koptik és a dömölki apátság életébe. Az új apát ugyanis a st lambrechti apátság kötelékéből kiválva a pannonhalmiba lépett át, egyetemi katedrájáról lemondva Dömölkön, illetőleg az egykori apátságtól 1— 2 km-re telepedett meg. A mariazelli kegyszobor magával hozott mását ott egy kis kápolnában helyezte le, melynek őrzését egy bencés remetére bízta. Aztán ügyei rendezésére 1740 elején Salzburgba indult, de körülményei változtával Rómába ért. Az akkor választott XIV. Benedek pápa búcsúkat engedélyezett Koptik temploma és kápolnája számára és helyeselte ter-792